Csepelen is hasonló a helyzet

Sok szempontból különbözik a Duna főváros alatti része a Dunakanyartól, de abban hasonló a két terület, hogy érinti az áradás és abban is, hogy az itt élők felkészültek az árvízre. Gergicsné B. Enikő a GDN Ingatlanhálózat - SZIGET irodájának tulajdonosa is arról számol be, hogy az ártérben élők és az ott földdel vagy más ingatlannal rendelkezők tisztában vannak azzal, hogy időről időre előfordulhat, hogy árad a folyó. A szántók esetén ez még az árat sem befolyásolja, jelenti ki a szakember, pont ugyanannyi egy hektár az ártérben, mint más területen, hiszen az ártéren lévő földek termékenyebbek. A védett területe lévő termőföldek csak akkor drágábbak, ha kilátásban van az átminősítésük. A lakóházaknál kicsit más a helyzet, itt már van eltérés az ártérben és a védett részen lévő ingatlanok ára között, a szigethalmi iroda vezetője szerint kalkulálhatunk úgy, hogy  egy ártérben lévő  ingatlan árához, egy belterületi építési telek  árát hozzá kell adni, hogy egy hasonló, de az árhullámok által nem veszélyeztetett ingatlan  értékét megkapjuk. Akik a Duna mellett vásárolnak, általában kalandként tekintenek a magas vízszintre, felkészülnek rá és a levonulás után büszkén teszik rendbe ingatlanjaikat. Van azonban egy réteg, akik a kedvező   alacsony  ár miatt választották az árteret, nekik inkább jelent nehézséget, hogy átvészeljék ezt az időszakot, ők kérnek és kapnak is segítséget. Jellemző, hogy bármilyen okból vásárolnak is itt, mindenki tisztában van azzal, hogy árvízzel bizony számolni kell, sőt néha ott is felmerül ez a kérdés a környéken, ahol nem indokolt, mondja Gergicsné, így például a Kis-Duna mentén álló nyaralók iránt érdeklődők is gondolnak rá, holott itt a szabályozott vízszint miatt nem veszélyeztet az áradás.