A bejelentés óta eltelt öt negyedévben az országos lakásárindex további 18,5 százalékkal emelkedett. A legnagyobb drágulás ott történt, ahol szinte minden lakás belefért a program árkorlátjába, így Kelet-Magyarországon a panellakások 32, a téglalakások 26 százalékkal kerülnek többe, mint a bejelentés előtt. Budapesten a fővárosi átlag is nőtt, a programba illő lakások ára már a bejelentéstől a szeptemberi indulásig 10 százalékkal ugrott meg, miközben a drágább lakásoké alig mozdult. Az indulás hónapjában a fővárosban szinte teljesen eltűnt az alku, és a drágulás a program saját mozgásterét is szűkítette, mert a Duna House által közvetített budapesti lakásoknak az indulás előtt még 73, ma már csak 62 százaléka fér bele az árkorlátba.
Miért nem nyertek feltétlenül a jogosultak?
A 3 százalékos kamat kisebb havi törlesztőt jelentett, ezért a vevők ugyanabból a jövedelemből többet tudtak ajánlani egy lakásért, az eladók pedig ezt gyorsan beárazták. A drágulás és a kedvezmény ráadásul nem egyformán érte a vásárlót, mert a magasabb vételárat a vásárláskor egy összegben kellett megfizetni, a kamatelőny viszont csak apránként, a hitel 25 éve alatt térül meg. A drágább lakáshoz nagyobb hitel is kellett, így a kedvezménnyel vásárlók jellemzően csúcsközeli áron és nagyobb adóssággal léptek be a piacra, amit egy későbbi árkorrekció esetén ők éreznének meg leginkább.
