A szakmai konferenciákon évek óta kifogásolják, hogy megyénként - illetve a fővárosban - mindössze egy-egy építésfelügyelő tevékenykedik. Ráadásul a 20 felügyelőnek csak fele főállású, a másik 10 fő részmunkaidőben felügyel. Az ÖTM-ben készített kormányhatározat tervezete 2008. január 1-jétől regionális közigazgatási hivatalonként 6 főállású felügyelőt irányoz elő.

A bővítés 210 millió forintba kerülne a költségvetésnek évente. Egy felügyelő személyi kiadása - bruttó 300 ezer forintos havi bérrel számolva - 5 millióra rúg, ehhez jönnek az 1,5 milliós dologi kiadások, amiből 1 millióba kerül az autó fenntartása, üzemeltetése.

Az utolsó, statisztikailag feldolgozott évben, 2005-ben 88 ezer építési engedélyt adtak ki az országban, az ezek alapján megindult építkezések 2,9 százalékát ellenőrizték a felügyelők. (Az ideális az lenne, ha az építmények felére kijutnának a felügyelők, de ez a bővítés után sem következik be.)

A vizsgált épületek 85 százaléka (1470 darab) lakóépület volt. Az üdülők 2 százalékot, míg az intézményi épületek 4 százalékot képviseltek az ellenőrizett épületekből.

A felügyelők által ellenőrizett épületek 13,8 százalékában találtak szerkezeti hibát, a vizsgált anyagok, szerkezetek 9,4 százalékának pedig nem volt megfelelőségi igazolása (ezeket tilos beépíteni). A vizsgálatok 3,3 százaléka végződött a kivitelezés leállításával.

Az építésfelügyeletről szóló kormányrendelet tervezete hét pontba foglalja azt, hogy mit ellenőrizhet a hatóság. Ebbe a körbe tartozik például az engedélyek megléte, a kivitelezés kezdetének bejelentése, az építési napló vezetése, a technológiai szabályok betartása és az anyagok, szerkezetek megfelelőségi igazolása. Amennyiben az épület állékonysága életet veszélyeztet, az építkezést le kell állítani. A felügyelő megbírságolhatja a kivitelezőt, a felelős műszaki vezetőt, az építtetőt, a műszaki ellenőrt és a tervezőt is.