Oszkó Péter pénzügyminiszter a korábbi 32 százalék helyett 25 százalékos kedvezményes kulcsot javasolt, a szociális partnerek a korábbi 10 százalékos kulcsot 17 százalékra felemelhetőnek tartották. A pénzügyminiszter úgy számol, hogy a 25 százalékos kulcs esetén, amennyiben a munkaadók az eddigi juttatások felét nyújtják, a költségvetés bevétele akkor is nagyobb lehet, mint ha a munkaadók eredeti, 10 százalékos javaslatát fogadták volna el, amelynél majdnem teljesen megmaradtak volna a juttatások.
A Pénzügyminisztérium javaslata szerint megszűnne a cafeteria 400 ezer forintos összeghatára, miközben a kedvezményes kulcs alá tartoznának a helyi közlekedési bérletek, az üdülési csekk (a minimálbér összegéig), a melegétkezési-jegy (havi 18 ezer forintig), az önkéntes pénztári befizetések (a minimálbér feléig), az iskolarendszerű képzés (a minimálbér 2,5-szereséig), valamint az iskolakezdési támogatás (a minimálbér 30 százalékáig). A kormány befogadta azt a szakszervezeti javaslatot, hogy a személyi jövedelemadóból levonható lesz a tagdíj, s a vagyonadó körébe nem kerülnek be a szakszervezeti üdülők - jelezte a pénzügyminiszter.
"17 százalékos adókulccsal több bevétel keletkezne"
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a szakszervezeti oldal szóvivője kifejtette, számításaik szerint a béren kívüli juttatások 17 százalékos adókulcs mellett több költségvetési bevételt eredményeznének, mint a pénzügyminiszter által javasolt 25 százalék. A 17 százalékos kulcsot a munkaadók is elfogadhatónak tartották. Oszkó Péter pénzügyminiszter ugyanakkor leszögezte: nem látja a 25 százalék alatti kulcs költségvetési forrásait, "nem feszíthető tovább a húr".
A kormány érvét Pataky Péter elfogadhatatlannak nevezte, miszerint azért kell megszüntetni a hidegétkezési-jegyet, mert gyakorlatilag készpénz-helyettesítőként működik, bárhol beváltják. Rámutatott: a szabályok ne be tartása nem indok arra, hogy az egész rendszert felszámolják. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, a munkaadók szóvivője úgy vélte, az adóátrendezés legfontosabb pontjai nem az szja-reform és a cafeteria adóztatása, hanem azok, amelyek a válságból való kilábalás érdekében a vállalatok versenyképességét, terheit érintik, például a társasági, iparűzési és jövedéki adó kérdése. (A természetbeni juttatások tervezett - 32 szűzalékos - megadóztatása a munkavállalók szempontjából a juttatások összegének lényeges csökkentését jelentené - derül ki a Szonda Ipsos májusi kutatásából.)
