Az bizonyosnak tűnik, hogy a követező évben, években sikerülhet az erőltetett államháztartási-hiánycsökkentés, de ahhoz sem fér kétség, hogy azt éreznie kell a lakosságnak is. A kiadáscsökkentésnek természetesen a legkézenfekvőbb "terepe" a közigazgatás, ahol ma is pontosan annyi a létszám, mint 1991-ben volt. A kormányzat 2005-ben 4,5-4,7 százalék deficittel számol az államháztartási egyenlegnél, a Kopint-Datorg Rt. 4,8 százalékot feltételez. A konjunktúra jelentést készítő intézetnél úgy vélik ezen adatok alapján, hogy nem a jövő évi államháztartási strukturális átalakulás leállítására lehet következtetni, hanem azért lesz 4,5-4,8 között a deficit, mert az eddigiek során nem valósultak meg a reformlépések.

A Kopint-Datorg Rt. elkészítve aktuális konjunktúra jelentését, egyebek között arra a következtetésre jutott, hogy az idén nem túl jelentős mértékű kamatcsökkentésre még sor kerülhet. Egyébiránt pedig az állampapír hozamokra vonatkozóan megállapította, hogy a legutóbbi - 11 százalékra történő - csökkentés beépült a várakozásokba, ezért már akkor sem volt hatása a pénzpiaci folyamatokra. Az előrejelzés szerint napjainkban a pénzpiacok bizalmat szavaztak az új kormánynak, s amennyiben nem történik drámai fordulat az államháztartás és a fizetési mérleg alakulásában, az év végéig folytatódhat a hozamok szeptemberben megindult lassú lemorzsolódása. Az MNB óvatosságának ismeretében az év végéig összesen 50, maximum 75 bázispontos kamatvisszavágásra lát esélyt a Kopint-Datorg. Ebből következően a rövid hozamok 10-10,5, a hosszú hozamok 8 százalék körülire csökkenése várható.

A konjunktúra intézet szerint a második negyedév 4 százalékos növekedése kis mértékű lassulást jelez az első negyedévhez képest. Ez azonban alacsonyabb a kelet-közép-európai országok 5,5 százalékos átlagánál. Rendhagyó, hogy míg a második negyedévben a magánfogyasztás növekedése 4,7 százalékos volt, addig a keresetek éppenséggel stagnáltak. A Kopint-Datorg a fogyasztási hitelek jelentős kiáramlásával magyarázza a rendhagyó jelenséget. A beruházások növekedését az első félévben 13,5 százalékos mérték jellemzi, s a feldolgozóipar aránya változatlanul kedvezőnek mondható. Az ipari termelés emelkedése is meghaladja a 10 százalékot. (Az elemzők szerint az amerikai és a nyugat-európai konjunktúra várható jövő évi csökkenése hatással lehet a magyar gazdaság folyamataira, de egyelőre nem kalkulálnak a németek mérséklődő exportkilátásainak negatív hatásaival.) Azzal is számol a Kopint-Datorg, hogy folytatódik a dezinfláció: éves átlagban 6,8-7 százalék közötti fogyasztói áremelkedéssel, jövőre további áremelkedés-lassulással, illetve 4,6 százalékos átlagos inflációval lehet kalkulálni.