Csakhogy a bakelit lemezekhez lemezjátszókra is szükség van, amiket a padlásról lehozni már nem érdemes, a boltokban viszont - legalábbis nálunk - nem igen lehet kapni. Érdemes lesz hát újra gyártani? Mint rövid nyomozás után kiderült, rajtam kívül mások - a szórakoztató-elektronika szakértői - mégsem látnak ebben új üzleti lehetőséget.

Képzeljük magunkat egy pillanatra vissza a 70-es évekbe! Betérek a körúti Keravillba - ugye, akkor is így hívták? - és digitális alapon működő magnót vagy lemezjátszót kérek. Az eladó úgy néz rám, mintha a holdról jöttem volna. Hagyományos lemezjátszót kínál. persze korábban is lehetett már venni, de a sokak szerint fejlettebb technikájú digitális CD lemez lejátszóra a 80-as évek elejéig kellett várni. A lemezjátszók által képviselt, jól bevált analóg, és a digitális jeltovábbítás között - mondják - az a különbség, hogy a bakelitlemezről a jelek a lehető legdirektebben érkeznek az ember fülébe és különleges zenei élményhez juttatják a hallgatót. A klubok, diszkók és rádióállomások ma általában lemezjátszón keresztül szórakoztatnak.

Lemez történelem
Az 50-es és 60-as években azonban, hasonló tudományos vizsgálódások nélkül hallgatták az emberek a híresebbnél híresebb, eltérő műfajú lemezeket, melyek az idő előrehaladtával a gyűjtők féltve őrzött kincseivé léptek elő. Úgy gondolták – és gondolják ma is -, hogy egy CD lemez nem ébreszthet emóciókat az emberben, hiszen a nagyobb és vastagabb fekete lemeznek egyénisége van, még a rajta levő papír címjegyzék minősége is eltérő. A 90-es évekre azonban a CD lemez és a digitális fejlődés egyéb termékei, mint a DVD vagy a lézerlemez könyörtelenül átvették az uralmat a bakelit lemeztől és a rajongótáborát is megtizedelték.

Piaci vizsgálódás
A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége tömöríti ma a kisebb és nagyobb lemezkiadó cégeket Magyarországon. Közülük egyik sem tud olyan hazai vinyl lemezgyárról, mely folyamatosan látná el a piacot termékeivel. Ez természetes is, hiszen ilyen nem létezik. Az ok meglehetősen egyszerű: fizetőképes kereslet hiányában nem éri meg Magyarországon vinyl gyárat létrehozni, amely egyébiránt egy tőkeigényes beruházás. A lemezkiadók bakelit lemezt csak különleges, egyedi igényekre gyártatnak külföldön kevés példányszámban, hiszen a hazai célközönség csupán néhány ezer főben számlálandó.
Az erősen kutatott hanglemezek általában a DJ ellátó hanglemezboltokba kerülnek, mely felvételek jellemzően a techno, house és funky zene kategóriájából kerülnek ki. Előfordul az is, hogy a kiadók promóciós célokra rendelik meg egy-egy felvétel bakelit lemezes legyártását, de ezek az akciók már egyre ritkábbak.

Hova forduljunk lemezért?
Nos Magyarországon bakelit lemezt általában csak a lemezlovasok, a gyűjtők és a vájtfülűek, azaz a hifisták keresnek. A lemezlovasok a DJ ellátó boltokban válogathatnak a direkt nekik készült bakelit lemezek közül, illetve néhány kis boltban lelhetik fel az LP-n is kiadott nagy sikerű felvételeket. Akik rendelkeznek lemezjátszóval és szeretik is hallgatni azt, legyen az a felszerelés profi vagy átlagos, hanglemez ügyben alaposan ki kell ismerniük magukat. A fővárosban fellelhetők apró hanglemezboltok, amelyek alapvetően gyűjtők számára kínálnak import lemezeket könnyű- és komolyzenei kategóriában is. Az archív felvételekhez továbbá az egyes hanglemezkiadók archívumából, valamint maguktól a gyűjtőktől - jó pénzen - lehet hozzáférni. A magyar lemezszeretők egy-két éve újra fellélegezhettek, hiszen Angliához és Németországhoz hasonlóan, ahol a bakelitlemez divatszámba megy, most már néhány helyen itthon is lehet import, új kiadású és jó minőségű külföldi lemezeket vásárolni.

Ha van lemezünk, de nincs amin hallgassuk
Az utóbbi időben Magyarországon is egyre keresettebbek lettek a lemezjátszók. Óriásit téved az, aki úgy gondolja, eddig ilyen készülékeket nem is lehetett kapni az elektronikai boltokban. Lehetett kapni, ám a lemezjátszónak rossz hírét keltették, a digitális technika elterjedése háttérbe szorította a szerényebbet, és az emberek elfelejtkeztek a fekete lemezről.
A nagyobb HIFI üzletek polcain láthatunk egyszerű és olcsó lemezjátszókat, melyek megegyeznek egy CD lejátszó árával (25-30 ezer forint), de ezen a fronton kiskategóriásnak számító Sony, Pioneer, Denon stb. lemezjátszók a profi igényeket nem elégítik ki. Ha továbbra is kategóriákban gondolkodunk, a következő lépcső a szűk középkategória. Olcsóságnak immár nyoma sincs: egy Rockport Series, egy Dual vagy egy Rega lemezjátszó ára már 70 és 100 ezer forint körül mozog, de hallgatásuk nagy élmény a fülnek. Ha már lúd, legyen kövér, mondják a lemezjátszó rajongók, kik tengernyi időt és pénzt fordítanak felszerelésükre. Pierre Lurne-t tartják a lemezjátszó gyártás ősapjának, aki munkássága alatt hihetetlen technikával ruházta fel termékeit. A kézimunkával készülő csúcs lemezjátszókért 1, néha 1,5 millió forintot is elkérnek, a kategóriára jellemzően pedig a hangszedőt, a kart és a korrektort (előerősítőt) is külön kell megvenni hozzá.

A hanglemez jövője
A magyar bakelit lemezgyártás jövőjét pillanatnyilag nehéz lenne definiálni, a kérdésben megoszlanak a vélemények. Egyet mégis kiemelnék: „Magyarországon addig nem indul be újra a lemezgyártás, amíg egy fantasztikus színdarabot vagy operát ki nem adnak LP-n is.”