- Kezdjük a személyi jövedelemadózással kapcsolatos, vállalkozásokat érintő változásokkal, melyből a kamatadó viszonylag ismert, mivel a bankok előzetes kamatadó-elkerülési kampányai azzá tették. A bankok most is jól jártak. Az emberek tömegesen kötötték át megtakarításaikat, illetve vitték be a pénzeiket hosszú lejáratú konstrukciókba.
- A kisbetétesek belementek a 7 százalék körüli kamatokért abba, hogy hosszú távra lekössék pénzüket. De lehetséges, hogy sokan, ahogy eddig is, a likviditásuk megőrzése miatt hamarabb kiveszik a pénzüket, s akkor ugrott az összes kamat. Nem beszélve arról, hogy a jegybanki kamat emelkedő tendenciája miatt várhatóan a későbbiekben a rövid távú lekötések kamata is el fogja érni a 7 százalékot. A kamatjövedelem után 20 százalék, a nyereménybetétkönyvek esetén a nyeremények piaci értéke 25 százalékának megfelelő adót kell fizetni. Nem számít kamatjövedelemnek a tagi kölcsönre fizetett kamat. Az adót a kifizetőnek kell levonnia. A tőzsdei ügyletből származó adóalap után is 20 százalék adót kell fizetni.
- A tagi kölcsönnel kapcsolatosan számtalan tévhit, rossz értelmezés olvasható. A téma csak a házipénztár-állománnyal összefüggésben értelmezhető.
- Ha a 2006. június 9-én fennállt tagi kölcsönt a tag elengedi, akkor az osztaléka a kölcsönösszeg erejéig 10 százalékkal adózik. De ezt is csak akkor érvényesítheti bárki, akinek tagi kölcsöne volt, ha 2007-ben hivatalos taggyűlésen jóváhagyta az eredményét és az azzal kapcsolatos döntéseket, s természetesen, ha az osztalékfizetésre lesz a cégnek adózott eredménye. Nem is értem, mikor arra spekulálnak "szakértők", hogy minél nagyobb tagi kölcsönösszeget engedjenek el, mert a kedvezménnyel jóval olcsóbban kivehető személyes jövedelemként az egyébként addig is arra használt, ám cégpénzként a házipénztárban nyilvántartott "jövedelem". Jól tudjuk, hogy a fiktíven berakott tagi kölcsönökről van szó. Az új adószabályok ismeretében szerintem nemcsak az adóelkerülőknek, hanem másoknak is sokkal jobb megoldás, ha visszafizetik a tagi kölcsönt. Tehát kiürítik a házipénztárt. Ugyanis 2007. január 1-jétől a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál adó terheli a házipénztárban lévő összeget, ha az meghaladja a törvényben megengedett mértéket. A házipénztárban felhalmozott összeget szintén csak a 2006. évi eredmény felosztásakor, az eredménytartalék terhére lehet osztalékként kivenni 10 százalékos adóval. A kedvezményesen adózó osztalékrész kiszámításához meg kell határozni az átlagos napi készpénz-záróegyenleget a 2006. január 1. és 2006. augusztus 31. közötti időszakra. Ha az átlagos napi készpénz-záróegyenlegek összege meghaladja az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét, akkor a többletet lehet az eredménytartalék terhére igénybe venni osztalékként 10 százalékos adóteherrel. Az eredménytartalék terhére igénybe vehető osztalékkedvezmény egyébként csak azoknak kedvező, akik már a tavalyi évet is jelentős, fiktív pénztárkészlettel zárták.
- Ki érti ezt meg, és hogyan lehet nyilvántartani, végrehajtani és ellenőrizni?
- Eddig is napi házipénztárt kellett vezetni. Csak a kis cégek, az egyszemélyes családi vállalkozások közül kevesen tették meg. Ezentúl muszáj lesz, ha megmarad ez a törvény. Mert egyébként sokak szerint nagy esély van arra, hogy az Alkotmánybíróság kimondja a házipénztáradó alkotmányellenességét.
- Ha megmarad, hogyan lehet kikerülni?
- Ha a napi pénztár-záróegyenleg nagy, készíthető akár utólag is egy papír arról, hogy az összeget elszámolásra kiadták.
A teljes cikk a Piac és Profit szeptemberi számában olvasható.
