„Ha a foglalkoztató elejét szeretné venni az adókedvezménnyel járó bérfeszültségnek, akkor kézzelfogható megoldásnak tűnhet az, hogy csökkent a bruttó béren. Egy direkt módja ennek, hogy egyedül a fiatalok bérét fagyasztja be a cég – ez az intézkedés azonban fordítva is elsülhet, és továbbnövelheti a kialakult bérfeszültséget a generációk között” – hangsúlyozta Dénes Rajmund.

Nagy a tét: fontos a diákbérek körültekintő tervezése

A szakértő szerint ha nincs lehetőség az idősebb korosztály vagy a már 25 évét betöltött friss diplomás bérének anyagi kompenzációjára, megoldást jelenthetnek a különböző béren kívüli juttatások, amik kiegyenlíthetik a fizetésbeli különbségeket. Ilyenek például: a plusz szabadság (például a fix 25 napos szabadság), a SZÉP-kártya, a több home office nap, a home office támogatás vagy a különféle céges eszközök (például telefon, laptop, költségtérítések) biztosítása.

Az igaz, hogy az adókedvezménnyel a fiatalok jobban fizető állások után nézhetnek, de ennek sikerét még mindig behatárolja a végzettségük és a meglévő szakmai tapasztalatuk, aminek illeszkednie kell az állás elvárásaihoz. Azonban ha a munkaadó tudja biztosítani a betanítással járó plusz erőforrásokat, és a diák vagy gyakornok munkatárs beválik, akkor hosszú távon értékes, állandó munkaerőt találhat arra az időszakra is, amikortól a munkavállalóra már nem lesz érvényes az szja-mentesség. Ehhez azonban fontos, hogy már a kezdeteknél, a diákbérek megtervezésénél számoljon ezzel az eshetőséggel, és úgy határozza meg a béreket, hogy azok versenyképesek maradjanak a státuszváltás után is.