A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint tavaly 14,2 százalákkal nőtt a bruttó átlagkereset, amely ugyan gyors növekedésnek számít, de mivel az infláció ennél is magasabb volt, így a dolgozók reálbére visszaesett: csaknem 3 százalékkal csökkent a reálbér Magyarországon. Ezzel egyidejűleg az Eurostat friss adatai arra világítottak rá, hogy Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében.
A 25 éven aluliak szja-mentessége felrázta a munkaerőpiacot
A munkáltatók egyre nehezebb helyzetbe kerültek: amellett, hogy igyekeznek kiszolgálni a létszámigényeiket, a fennálló bérfeszültséggel és a munkavállalók egyre növekvő bérigényeivel is meg kell küzdeniük.
Fotó: Depositphotos
Ezen tovább feszít a 2022-ben bevezetett fiatal munkavállalóknak járó adókedvezmény (szja-mentesség), amely számos szempontból alakította át a munkaerőpiacot. A rendelkezés értelmében a 25 év alatti fiatalok adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe, azaz nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, amennyiben a keresetük nem haladja meg a havi bruttó 576.601 forintot.
„A Humán Centrum cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezetnél azt tapasztaljuk, hogy ennek az adótörvényi szabályozásnak számos pozitív hozadéka volt: megmozgatta a munkaerő-piacot és aktívabbá tette az álláskeresési kedvet a 25 éven aluli diákoknál és gyakornoknál, hiszen így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel” – hangsúlyozta Dénes Rajmund, a Humán Centrum cégcsoport igazgatója.
Majd hozzátette: a dolgozó diákok száma is folyamatosan nő, és ezt jól mutatja az Oktatási Hivatal 2023-as friss diplomások helyzetét vizsgáló kutatása is, amelyből kiderült, hogy a felsőoktatásban tanulók több mint háromnegyede vállal munkát a tanulmányai mellett, a friss diplomások 78 százaléka pedig az egyetem mellett vagy legalább a tanulmányai egyes szakaszaiban dolgozott.
