A közlemény szerint a hazai GDP 2022-ben 4,5-5,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül.
2022 novemberében az éves összevetésben számított infláció 22,5, a maginfláció 23,9 százalék volt. Az infláció növekedését döntően az élelmiszerár-emelkedés gyorsulása magyarázta. Az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.
Az üzemanyagokra érvényes ársapka kivezetése és a vártnál magasabb élelmiszer-infláció miatt az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest érdemben magasabban alakul - jelezte az MNB. Úgy vélik, a jövő év elejétől az infláció lassulását külső és belső tényezők is támogatják. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek várható mérséklődése, az értékláncokban lévő feszültségek oldódása és a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt.
A belső tényezők közül az adóintézkedések bázishatásának kifutása, illetve a belső kereslet csökkenésének árazásokat fegyelmező hatása egyaránt támogatja a hazai infláció mérséklődését. A szigorú monetáris kondíciók elősegítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken, a mutató 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
