Októberben az éves infláció az előző hónaphoz képest 1 százalékponttal 21,1 százalékra emelkedett, amit döntő mértékben az élelmiszer infláció gyorsulása okozott. Az élelmiszerek 1,2 százalékponttal járultak hozzá az éves infláció emelkedéséhez, míg az üzemanyagok hozzájárulása bázishatás következtében negatív, -0,5 százalékpont volt - állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti bank (MNB).
Az előző hónaphoz képest a maginfláció 1,6 százalékponttal nőtt. A maginfláció növekedésének kétharmadát 1,1 százalékpontot a feldolgozott élelmiszerek hozták.
Az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított kosár havi árváltozása 2,4 százalék volt, a piaci folyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció havi értéke 1,6 százalékon alakult, ami a szeptemberi 1,1 százalékos átárazáshoz képest magasabb, ugyanakkor nem éri el a nyári hónapok átlagát - közölte az MNB.
Az élelmiszerek MNB által számított inflációja 44,7 százalékra ugrott - a Központi Statisztikai Hivatal "csak" 40 százalékot mért -, a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően gyorsult. Szeptemberhez képest az élelmiszerek árai 5,0 százalékkal nőttek, amit részben az egész Európát sújtó aszály magyarázhatott. A feldolgozott élelmiszerek körében az árak növekedése elsősorban a tej, a tejtermékek és a kenyér árváltozásához kapcsolódott.
(MTI)