A múlt hetet sikerült egy viszonylag biztató makrogazdasági adatsorral és az államháztartási hiány hivatalos előrejelzésénél valamelyest kedvezőbb gyorsjelentésben szereplő tényadattal zárni. A gazdaság növekedésére vonatkozó KSH-közlemény talán azért is érdemel több figyelmet, mert az esztendő félidejéhez érve váratlanul kedvezőtlen bejelentések kerültek a nyilvánosság elé. Ezúttal tehát a bruttó hazai termék harmadik negyedévi adata 3,8 százalékos növekedésről szól az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével a növekedési ütem 3,9 százalék. A KSH további információi szerint az első három negyedévben a gazdasági növekedés mértéke 4,2 százalék volt. A növekedést termelési oldalról továbbra is elsősorban a feldolgozóipar és a pénzügyi tevékenység teljesítménye húzta, felhasználási oldalról pedig a termékek és szolgáltatások kivitelének dinamikusan javulása.
Emelkedő külkereskedelem
Főleg a termelés pozícióira lehet következtetni a külkereskedelmi statisztikai adatokból. Januártól októberig az export értéke 47,33 milliárd euró volt, az importé pedig 49,28 milliárd euró. A kivitel 16, a behozatal 14 százalékkal bővült az idén az első tíz hónapban. A külkereskedelmi mérleg hiánya az idén január-szeptemberben 1,749 milliárd eurót tett ki, az egyenleg 423 millió euróval javult az előző év azonos időszakához képest. A KSH első becslése szerint októberben a külkereskedelmi mérleg hiánya 207,4 millió euró volt, 5,35 milliárd euró értékű kivitel és 5,56 milliárd euró értékű behozatal mellett. Az export 19,4 százalékkal, az import pedig 14,9 százalékkal nőtt 2005 októberéhez képest. Az októberi kivitel 75, a behozatal 66 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország. 2006. január-októberben - előzetes adatok szerint - a kivitel értéke 12.585 milliárd forintot, a behozatalé 13.104 milliárd forintot tett ki. Az export értéke 24, az importé pedig 22 százalékkal nőtt 2005 első tíz hónapjához képest. A mérleg hiánya forintban számolva így 518 milliárd forint, ami 105 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A gazdaság növekedésére vonatkozó KSH-s adatokhoz visszatérve fontos körülményként szögezhető le, hogy az árutermelő ágazatok - a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar - hozzáadott értéke 4,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. Az ipar hozzáadott értéke 8,7 százalékkal emelkedett a feldolgozóipar jelentős teljesítmény-bővülésének következtében. A feldolgozóipari termelés növekedését változatlanul elsősorban a gépipari és vegyipari ágazatok termelésének növekedése húzta. Az építőipar teljesítménye azonban 3,8 százalékkal esett vissza, amiben az út- és autópálya-építések volumenének csökkenése játszott szerepet. A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 2006 III. negyedévében 3,8 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokon belül a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek hozzáadott értékének 6,4 százalékos növekedése volt a legjelentősebb. Átlag feletti, 4,1 százalék volt a hozzáadott érték növekedésének üteme a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ágban is, ami elsősorban a szállítás és raktározás teljesítményének bővüléséből adódott.
Fogyasztás, költségvetés
A háztartások fogyasztása 0,8 százalékkal nőtt, a közösségi fogyasztás pedig 5,5 százalékkal csökkent, így a végső fogyasztás nem változott. A magyarok külföldön történő fogyasztását nem tartalmazó és a külföldiek Magyarországon történő fogyasztását figyelembe vevő hazai fogyasztási kiadás - azaz az ország területén történő fogyasztás - bővülése lényegesen magasabb, 3,2 százalékos volt.
Az év utolsó hónapjához érkezve a növekedési adatokon túl megismerkedhetett az érdeklődő az államháztartás jellemző számait tartalmazó gyorsjelentéssel is, s itt is viszonylag kedvező változásokat lehet felfedezni. Kiderült, hogy novemberben az államháztartás hiánya - önkormányzatok nélkül - 191,5 milliárd forint lett, miközben a Pénzügyminisztérium novemberi prognózisa 230,4 milliárd forintos deficittel számolt. Az államháztartáson belül a központi költségvetés 81,2 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 112,8 milliárd forintos deficittel zárt az év tizenegyedik hónapjában. A tizenegy havi pénzforgalmi hiány - helyi önkormányzatok nélkül - 1 701,1 milliárd forintot tett ki, s ez a GDP 7,31 százaléka. A tárca prognózisa azonban ugyancsak több volt, 1 740,0 milliárd forintos deficittel számolt, ami a GDP 7,48 százaléka.
