Ötödik helyen állt Magyarország az európai vizsgálati rangsorában
Mindezzel együtt pozitívumként érdemes megjegyezni, hogy Magyarország kiemelt helyen volt az Európai Gazdasági Térségben (EGT), tehát nem csak az EU-ban, hanem a kibővített európai térségben is a klinikai vizsgálatokban. Nagyjából százezer főre 1,68 vizsgálat jutott, ami az ötödik helynek felelt meg az országok rangsorában. Ez egyben azt is jelenti, hogy viszonylag magas szintről indult el a csökkenési trend.
„A klinikai vizsgálatok csökkenésében szerepet kap többek között a toborzás, illetve az is, hogy körülményes a jóváhagyások megszerzése és a szerződések megkötése a klinikai vizsgálatok lebonyolítása során. Külön probléma, hogy sokszor rosszabb kép él ezekről a vizsgálatokról, mint ahogy manapság valójában zajlanak és állami ösztönzők sincsenek ezen számok növelésére” – tette hozzá Szalóki Katalin.
Erős anyagi érdek is a klinikai vizsgálatok megtartása, bővítése
A 2023-ban, illetve a 2024 elején bemutatott iparstratégia egyértelműen hangsúlyt helyezett arra, hogy Magyarországon meg kell tartani a klinikai vizsgálatok számát, hiszen ez nemzetgazdasági érdek is. Bevételt hoz Magyarországnak, illetve spórolást jelent a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK). Olyan költségektől kíméli meg az ellátórendszert, amik másképp felmerülnének és az ellátórendszer büdzséjét terhelnék.
Lényeges összetevője ennek, hogy a gyógyszergyártók akkor fognak klinikai vizsgálatokat Magyarországra hozni, ha utána a gyógyszerük elérhető lesz itt. A gyártóknak nem mindegy, hogy egy országban a finanszírozási periódus akár három-öt év lehet-e vagy sem, hogy biztosan tudhatják-e, hogy egy év múlva befogadásra kerül a gyógyszer.
