Bár a hitelminősítők indokolt esetben bármikor léphetnek, az új kormány felállásáig nem valószínű azonnali leminősítés. Az intézmények ugyanis kommunikációjuk alapján megvárják a költségvetést stabilizáló és egyéb gazdaságpolitikai terveket, így nagy az esélye, hogy majd azok alapján az őszi második felülvizsgálat során döntenek a felülvizsgálatról és mostanra a jelenlegi besorolás tartása várható.
A régiós példák esetében a 2021-es cseh és a 2023-as lengyel politikai fordulatok után sem történt hirtelen minősítésmódosítás. Idehaza viszont fontos egy új költségvetési terv elkészítése, hiszen március végére a költségvetési hiány meghaladta az éves törvényi előirányzat 80 százalékát, de az első három havi 3,4 ezer milliárd forintos hiány az időközben megemelt, 5 ezer milliárdos kormányzati várakozásnak is már a 68 százaléka.
A kormányzati év eleji kiadások jelentős része ráadásul tartós és politikailag nehezen visszavonható kötelezettség, mint a támogatott kamatozású hitelek (az Otthon Start, a vállalkozói hitelprogramok), a három- és részben a kétgyermekes anyák SZJA-mentessége, a családi adókedvezmény újabb emelése és a közszféra béremelései.
Az Open Budget Survey nemzetközi kutatásai alapján Magyarország költségvetésének átláthatósága az elmúlt években rosszabbnak bizonyult a régiós társakhoz képest. A minősítők és befektetők bizalmának erősítése érdekében ezért lényeges a költségvetés átláthatóbbá tétele és az esetleges módosítások következetes átvezetése. Az európai uniós pénzek (befagyasztott kohéziós és helyreállítási alap forrásainak) felszabadítása döntő tényező lehet a hitelminősítések alakulásában. A választásokat követő napokban mindhárom hitelminősítő friss elemzést adott ki, melyben kiemelték, hogy az uniós források megszerzése a növekedési kilátások és a külső egyensúly erősítésén keresztül javíthatja erősítheti az ország hitelképességét.
