Hamarosan szűkössé válhat Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi muníciója, főleg abban az esetben, ha még egy-két nagyobb feltörekvő gazdaság a szervezet segítségére szorul, áll a Financial Times keddi elemzésében. A londoni üzleti napilap szerint jóllehet az elmúlt években "viszonylagos béke honolt" a felzárkózó térségben, "a globális pénzügyi rendszer magánhadseregei" sokkal gyorsabban duzzadtak, mint az IMF "lőszertára".
A Valutaalapnak 200 milliárd dollárnyi könnyen mozgósítható pénze van, és még további 50 milliárd dollárt tud gyorsan felhajtani. (A hazánknak nyújtandó hitelkeret akár a 12,5 milliárd dollárt is elérheti, ám cserébe nagyjából 300 milliárd forintos kiadáscsökkentést kell végrehajtani.) Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza - jelenleg a tekintélyes amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology tanára - azonban azt mondta a Financial Timesnak, hogy ezek az összegek "viszonylag csekélyek".
Johnson véleménye az, hogy az IMF akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. "200 milliárd dollár nagyon gyorsan elmehet. Sok ország van olyan helyzetben, mint Ukrajna, és elég egy vagy két igazán nagy (segítségre szoruló) ország ahhoz, hogy ez a pénz elfogyjon" - mondta a szakértő a Financial Timesnak.
A szakértő szerint - tekintve a bajban lévő országok számát - az IMF valószínűleg már elkönyvelte, hogy a következő néhány hónapban 200 milliárd dolláros tartalékának mintegy negyedét fel kell használnia. Ken Rogoff, az IMF egy másik volt főközgazdásza azt mondta a londoni napilapnak: a Valutaalapnak ahhoz van elégséges pénze, hogy aktív szerepet játszhasson a kisebb, szegényebb feltörekvő gazdaságokban. Arra azonban nem elégségesek a forrásai, hogy utolsó hitelezői mentsvárként lépjen fel olyan méretű országokban, mint Brazília, Törökország vagy Argentína.
A Financial Times által idézett elemzők egyöntetű véleménye szerint a Magyarország számára formálódó finanszírozási csomagba valószínűleg beszáll az osztrák, a német és az olasz kormány is, mivel e három ország bankjai birtokolják a magyar pénzügyi szektor zömét. Ugyancsak a hétfői Financial Times közli az amerikai Jeffrey Sachs közgazdász professzor elemzését.
Ezek szerint az amerikai Federal Reserve-nek, az euróövezeti jegybanknak (EKB) és a japán központi banknak kellene összehangolt módon likviditásjavító devizaswap-lehetőségeket megnyitnia az olyan fő feltörekvő gazdaságok számára, mint Magyarország, Lengyelország, Törökország vagy Brazília, tartalékaik leapadásának elkerülése végett. Sachs szerint az IMF-nek kevés feltételhez kötött hiteleket kellene nyújtania minden olyan országnak, amely ezt igényli, "Pakisztánnal kezdve".
