Az előzetes adatok szerint a Dunántúlon betakarított egymillió tonna cukorrépából 130 000 tonna cukor kerül a silókba, ami biztosítja a belföldi piac vállalatra jutó részének biztonságos ellátását a következő évben. A cég az elmúlt évek reorganizációs és hatékonyságnövelési intézkedései nyomán pénzügyileg is eredményes évet zár majd. „Szintén optimizmusra ad okot, hogy a nemrégiben kiadott rendtartás a jövő évtől az EU-szabályozáshoz közelítő keretekbe foglalja az iparág működését, s ez jó alapot nyújthat a cukorrépa-termelők és -feldolgozók közti szakmaközi egyezmény megkötéséhez”

Egymillió tonna cukorrépát dolgoztak fel három gyárban
A 2001. évi cukorrépa-betakarítási kampány során a Magyar Cukor Rt. három gyárába, Petőházára, Kaposvárra és Ácsra összesen mintegy egymillió tonna cukorrépát szállítottak be. Az idei – különösen az Északnyugat-Dunántúlra jellemző – kedvezőtlen, aszályos időjárás miatt ez a mennyiség elmaradt a várttól. A szeptemberi esőzések ráadásul csökkentették a növény cukortartalmát, amely 15,4-15,5 százalékos értékével idén alacsonyabb, mint a Magyar Cukor Rt. gyárainak 15,74 százalékos sokéves átlaga.

A kampány mindhárom gyárban a tervek szerint, fennakadások nélkül zajlott. Petőházán, ahol a december 10-i kampányzárásig 69 ezer tonna cukor készül, idén helyezték üzembe az új, 40 ezer tonna kapacitású, több mint egymilliárdos beruházással felépített silót.

Kaposvárott december 11-ig 44 ezer tonna cukrot gyártanak majd. A két gyárban idén több mint félmilliárd forint értékű beruházás valósult meg, amelyek célja a feldolgozó kapacitás növelése és a termékminőség javítása volt.

Utolsó kampányát zárta a Magyar Cukor Rt. ácsi gyára, ahol 42 napon át összesen 139 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel, s ebből 17 ezer tonna cukrot állítottak elő. A nagy múltú üzem feladatait a két modernebb és jóval nagyobb dunántúli gyár veszi át, amelyek kapacitását a társaság jelentős beruházásokkal növelte meg. A vezetés és a dolgozói érdekképviseletek között létrejött egyezség nyomán a gyár dolgozói a jogszabályokban előírtnál magasabb végkielégítéssel távoznak, s a cég támogatást nyújt további elhelyezkedésükhöz.

20 százalékkal nőtt a cukorrépa elszámoló ára
Idén a cukorár-alapú elszámolási rendszernek és a 2000/2001-es cukorgazdasági évben realizált cukorár-növekedésnek köszönhetően emelkednek a répatermelők bevételei is. A Magyar Cukor Rt. által meghirdetett elszámoló ár (egy kg cukorra vetítve) a tavalyi 111 forintról húsz százalékkal 132 forintra nőtt. Ez egy tonna szabványos, 16 százalékos cukortartalmú répát feltételezve 8.500-8.600 forintos, felárakkal növelt tonnánkénti cukorrépaárat jelent.

A jövő évben a Magyar Cukor Rt. várhatóan ismét egymillió tonna körüli cukorrépa-mennyiségre fog szerződni a dunántúli termelőkkel. Az eddig az ácsi gyárba szállító gazdák többségével a társaság újra szerződni kíván, terményüket a petőházi gyár dolgozza majd fel. A Magyar Cukor Rt. céljának tekinti, hogy minden olyan termelő, aki az elmúlt években megfelelő minőségű cukorrépát szállított, a jövőben is szerződéses partner maradjon. Ennek érdekében a társaság jelentős támogatást is nyújt termelőinek: jövőre például 100 millió forint értékben finanszírozza szállítói gépvásárlását.

20 milliárd forint lesz a 2001. évi nettó árbevétel
A Magyar Cukor Rt. tulajdonosa, az osztrák Agrana-csoport a vállalat megvásárlása óta jelentős összegeket fektetett minőség- és hatékonyságjavító beruházásokba. 2001-ben a hosszú távú beruházások nyomán a társaság gazdálkodása megtérülési fázisába lépett. A jelenlegi adatok alapján a Magyar Cukor Rt. az évet mintegy 20 milliárd forintos árbevétellel és a tervezettnek megfelelő pozitív eredménnyel zárja.

A szervezet átalakítása továbbra is folytatódik, az év végi létszám várhatóan 596 fő lesz. Az ácsi gyár bezárásával és az átszervezések teljes lebonyolításával 2002. végére 427 főre csökken a Magyar Cukor Rt. szervezete.
A létszámcsökkentéssel párhuzamosan november-december folyamán új székhelyre, a Budaörsi útra költözik a társaság központja.

2001-ben a Magyar Cukor Rt. több mint 500 millió forintot fordított beruházásokra, ebből 239 milliót Petőházán, 219 milliót Kaposváron. Idén 80 millió forintot költenek környezetvédelmi célokra. Jövőre a tervek szerint egymilliárdos beruházással új szennyvíztisztítót helyeznek üzembe Petőházán. Ennek révén a gyár szennyvízkibocsátása megfelel majd azoknak a rendkívül szigorú határértékeknek, amelyek a Fertő-Hansági Nemzeti Park közelsége tesz szükségessé.

Népszerű a Koronás
Az elmúlt évben a Magyar Cukor Rt. kereskedelmi leányvállalata, az Agrana Magyarország Értékesítési (AMÉ) Kft. közel 130.000 tonna cukrot értékesített, s ezzel kifogytak a kilencvenes években felhalmozódott raktárkészletek. A fogyasztók körében továbbra is rendkívül népszerűek a Koronás márkájú termékek. Az elmúlt év során sikerült a piacon érdemi árkorrekciót is végrehajtani: 2000-ben a cukor reálértéke még 30 százalékkal maradt el az 1990-es szinttől, 2001-ben ez a különbség 20 százalékra csökkent.

A meghatározó kiskereskedelmi értékesítés mellett a cég nagy mennyiségben értékesít cukrot az élelmiszeripar számára is. Az AMÉ Kft. ezen kívül kizárólagos joggal forgalmazza Magyarországon a cégcsoporthoz tartozó vállalatok egyéb termékeit.

Kvótát hirdetett a rendtartás
A jövő évtől lép érvénybe a miniszteri rendeletként meghirdetett cukorpiaci rendtartás. Ez a szabályozás az Európai Unióban alkalmazott rendszerhez hasonló kereteket ad e stratégiai jelentőségű termék termeléséhez és értékesítéséhez. A „természetes alapú édesítő-szerekre” vonatkozó rendtartás egyik legfontosabb eleme, hogy 400 ezer tonnában határozza meg a belföldi eladásra előállított cukor mennyiségét.

Az elmúlt évek statisztikáira alapozva ezt a 400 ezer tonnás „A” cukorra valamint a 80 ezer tonnás „B” (a mezőgazdasági terményekre jellemző ingadozások kivédésére termelt) cukorra vonatkozó kvótát, illetve a 130+10 ezer tonnás izoglükóz-kvótát képviseli a magyar kormányzat az EU-csatlakozási tárgyalásokon.

A rendtartás a piacon ma jelenlévő három érdekcsoport számára is kvótát hirdet (a Magyar Cukor Rt. kvótája 36,63 százalék). A kvóta bevezetése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar piacon ezentúl csak belföldi értékesítési kvótával rendelkező társaságok értékesíthetnek cukrot. Ez hosszú távú ellátási biztonságot jelent a magyar fogyasztóknak és stabil felvevőpiacot a répaszállítási joggal rendelkező mezőgazdasági termelőknek.

A kvótarendszerhez kapcsolódik a répaszállítási jogok kiosztása is. Ezt véglegesen az ipar és a termelők érdekképviseleti szervei által megkötendő szakmaközi egyezmény rendezi majd, amelyet a felek a polgári jog szabályai alapján kötnek majd meg. „Az egyezmény megkötésére reményeink szerint még a 2002. évi termeltetési szerződések aláírása előtt sor kerülhet” – húzta alá Fischer Béla, aki jelenleg az ipar érdekvédelmi szervezete, a CIE elnöki tisztét is betölti.

A stabilitás másik fontos tényezője a vámvédelem. Ez az EU-ban 200 százalék körül van, Magyarországon az alapvám a határparitásos ár 68 százaléka, amit egy 18-20 forintos kilogrammonkénti pótvám egészít ki. „Az ágazat minden szereplőjének alapvető érdeke, hogy ezt a pótvámot rendszeresen karbantartsuk, mert csak ezzel szűrhetők ki a világpiaci áringadozásokból adódó káros hatások a magyar piacról” – hangsúlyozta Fischer Béla.