Határozatában ezért a pénzügyi felügyelet azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a magánszemély az MNB engedélye nélkül pénzügyi szolgáltatási – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadására vonatkozó – tevékenységet folytasson. Az MNB 600 millió forint piacfelügyeleti bírságot is kiszabott az érintettre. A bírság kapcsán súlyosító körülménynek minősült, hogy a magánszemély huzamosabb időn át, jelentős nagyságrendű forrást gyűjtött jogosulatlanul, kiemelt befektetői kockázatot előidézve. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy a befektetők jelentős összegű károkat szenvedjenek.

Az MNB határozata nem érinti a magánszemélynek a befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. A befektetők jogi, gazdasági érdekeinek, illetve a közérdeknek a védelme miatt határozatában az MNB (jogszabályi felhatalmazás alapján) a jogsértő magánszemély családi és utónevét, lakcímét közli. Mivel az eljárásban feltártak alapján az MNB már korábban feljelentéssel élt, javasolt, hogy a befektetési konstrukcióra ráismerő ügyfelek az MNB határozata alapján ellenőrizzék, hogy valóban a most szankcionált jogosulatlan szereplővel kerültek-e kapcsolatba. Ha igen, úgy mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

Egy szolgáltatás, termék igénybevétele előtt előzetesen mindig célszerű ellenőrizni, hogy az azt kínáló személy rendelkezik-e pénzügyi tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel vagy regisztrációval, és így szerepel-e a jegybank Piaci szereplőket felsoroló nyilvántartásában, illetve a jogosulatlan piaci szereplőket bemutató nyilvántartásban. Az MNB ügyfélszolgálata, illetve honlapja minden tájékoztatást megadnak az érdeklődőknek. (Magyar Nemzeti Bank)