Az üzleti bizalmi index emelkedése a szolgáltató cégek látványosan megugró, másfél évtizede nem tapasztalt optimizmusának eredménye.  (A decemberi előrejelzések a vártnál nehezebb évet prognosztizáltak.) Az ipari várakozások minimálisan javultak, az építőipariak hasonló mértékben romlottak, a kereskedelmiek pedig lényegében nem változtak. Az iparban javult az elmúlt időszaki és a várható termelés, valamint a rendelésállomány – ezen belül az exportrendelések - megítélése. Valamelyest nagyobbnak érezték viszont a válaszadók a készleteket. A termelés bővítésének fő akadálya az elégtelen belföldi kereslet és a szakképzett munkaerő hiánya. Az építőiparban a mélyépítő cégek várakozásai romlottak, a magasépítőké nem változtak, vagyis a bejelentett lakáspolitikai intézkedések egyelőre nem növelték az optimizmust. Januárban az előző háromhavi termelés megítélése nem változott, a rendelésállományé viszont romlott. A kereskedelmi bizalmi index továbbra is bennmaradt az immár az elmúlt két évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése az emelkedőnek érzett készletszint ellenére javult, a rendeléseké nem változott. A szolgáltatói bizalmi index utoljára 2000 őszén volt ilyen magas. Jobb lett az általános üzletmenet és a forgalmi helyzet, valamint az értékesítési kilátások megítélése is.

A foglalkoztatási szándék az ipar kivételével minden ágazatban erősödött, a lakosság munkanélküliségtől való félelme azonban decemberhez képest nem változott. Az áremelési törekvés az iparban és meglepő módon a szolgáltató szférában visszafogottabb lett, a kereskedelemben viszont élénkült. Az építőiparban az áremelésre és árcsökkenésre számító cégek aránya azonos, vagyis árnyomás továbbra sem érezhető. A fogyasztók inflációs várakozása tovább csökkent. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban érezhetően javult (legkevésbé az iparban), s mindegyikben több a javulásra, mint a romlásra számító cég. A lakosság véleménye is kedvezőbb lett, de körükben a pesszimisták vannak némi többségben.

A fogyasztói bizalmi index a decemberi enyhe növekedést követően januárban gyorsuló ütemben emelkedett. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét is jobbnak ítélte, mint az előző hónapban. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése viszont decemberhez képest kissé pesszimistább lett.