A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint az idei év első két hónap átlagában az infláció 5,7 százalék volt. Legutóbb 2010 márciusában mért 5,9 százalékos 12 havi inflációt a KSH. Egy hónap alatt, januárhoz viszonyítva az élelmiszerárak 1,7 százalékkal, a háztartási energia 2,7 százalékkal drágult - mondta Minary Borbála, a KSH főosztályvezetője az adatokról. Hozzátette: a januári hatósági energia áremelés és a megemelt, 27 százalékos áfa-kulcs a februári számlákban jelent meg.
Januárban 5,5 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon. A hazai elemzők előzetesen ezzel megegyező inflációs adatot vártak, a londoni elemzők előzetes várakozásai szerint is gyorsuló infláció volt várható, elsősorban az áfa-emelés folytatódó átszűrődő hatása, a jövedéki adók emelése és az élelmiszerárak valószínű emelkedése miatt. Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli befektetési és elemzőházak közgazdászai viszonylag széles sávban mozgó, 5,4-5,8 százalék közötti előrejelzéseket adtak a tizenkét havi, teljes kosárra számított februári inflációra. (Az infláció világszerte felbukkant. A tartós infláció ellen tenni kell, ha viszont valóban csak időszakos az áremelkedés, kár lenne befékezni az épphogy megindult növekedést akár Amerikában, akár az Európai Unió országaiban. Elemzésünket itt olvashatja.)
Januárban 5,5 százalékos 12 havi inflációt mért a KSH, decemberhez képest egy hónap alatt 2,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Tavaly februárban a 12 havi infláció 4,1 százalék volt. A maginfláció 2012 februárban egy hónap alatt 0,6 százalékkal emelkedett, 12 havi összehasonlításban 5,4 százalékkal nőtt. Az MNB által is igen figyelt változatlan adótartalmú árindex 3,9%-os értéke azonban mutatja, hogy az infláció megugrása alapvetően adóhatásnak tudható be, és az ettől szűrt mutató még mindig jóval elmarad a főindextől - írja a Portfólió.
A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított februári 12 havi infláció 6,0 százalék, az egy havi 1,1 százalék volt. A harmonizált, azaz az Európai Unió által mért harmonizált fogyasztóiár-index február/februári alapon 105,8 százalékot tett ki, az egy havi index pedig 0,6 százalékot.
Az egyhavi 0,8 százalékos inflációs adaton belül az élelmiszerek 1,7 százalékos drágulása több összetevőből áll: az idényáras élelmiszereknél 5,9 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH, emellett a tojás ára 3,9, a tej 2,4, a kávé 1,8, a csokoládé és a kakaó ára 1,7 százalékkal nőtt. A háztartási energia ára egy hónap alatt 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a vezetékes gáz 4,1, az elektromos energia 2,7 százalékkal. Miközben az átlagosnál kisebb mértékben, 0,3 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai, addig a csatornadíj 4,7, a vízdíj 4,2 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára egy hónap alatt 0,5 százalékkal csökkent. (Szerdától viszont történelmi csúcson lesz a benzinár.)
A múlt év februárjához viszonyítva az élelmiszerek árai 6,0 százalékkal emelkedtek. Néhány termék ára jelentősen nőtt: a sertészsiradék 30,2, a margarin 26,1, a tojás 23,1, a cukor 19,0 a csokoládé, kakaó 17,7, a kávé 17,0 százalékkal. Az idényáras élelmiszereknél árcsökkenés következett be (13,8 százalék), csökkent a liszt (5,4 százalék) és az étolaj (3,0) ára. Az egyéb cikkeknél 8,7 százalékos 12 havi áremelkedést mért a KSH, ezen belül a járműüzemanyagoknál 17,6 százalékkal nőttek az árak. Ugyancsak átlag felett, 8,1 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtésé 11,2, palackos gázé 10,4 százalékkal. A ruházkodási cikkek átlagosan 4,8, a szolgáltatások 4,5 százalékkal drágultak, az utóbbin belül a csatornadíj 5,7, a szemétszállítás 7,5 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,3 százalékkal csökkent 12 hónap alatt.
Az előrejelzéssel szolgáló londoni házak közül egyedül a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport felzárkózó térségi szakértői valószínűsítettek valamelyes lassulást, 5,4 százalékos éves februári inflációt jósolva. A ház elemzői azonban előrejelzésükhöz hozzáfűzték azt a véleményüket is, hogy bár az áfa-emelés, az emelkedő olajár, valamint a forint korábbi gyengülésének késleltetve jelentkező hatása várhatóan továbbra is magasan tartja a magyarországi inflációt, az inflációs pálya "veszíthetett valamennyit fontosságából" a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának rövid távú kamatdöntései szempontjából, a testület a jelek szerint most már inkább a gazdasági növekedésre összpontosít.
Az előrejelzési sáv felső végén a 4cast nevű nagy londoni pénzügyi elemzőcsoport szakértői állnak, akik 5,8 százalékos éves inflációt jósoltak februárra. A ház elemzői szerint ezúttal elsősorban az élelmiszerár-komponens jelent mind nagyobb felfelé ható inflációs kockázatot Magyarországon, mivel a baromfitelepekre vonatkozó EU-szabályozás végrehajtása mind a tojás-, mind a baromfihús-áraknak felhajtó erőt adott, és ez hozzáadódik az emelkedő üzemanyag- és takarmányárak, valamint az általánosan és globálisan emelkedő élelmiszerárak hatásaihoz. A 4cast elemzői szerint ugyanakkor az éves árindexben mérséklő tényező lehetett a múlt hónapban az egy évvel korábbi "masszív" cukorár-emelkedésből eredő bázishatás, emellett a tavalyi jó termés enyhítő hatása is még érződik a feldolgozott élelmiszerek árában.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi elemzői szerint - akik 5,7 százalékos tizenkét havi inflációt várnak februárról - az általuk jósolt gyorsulást elsősorban még mindig az áfa- és a jövedékiadó-emelés okozta, emellett szerepe volt a korábbi forintgyengülésnek és a változatlanul magas nyersanyagáraknak is. A GS londoni szakértői szerint ugyanakkor a januári áfa-emelés továbbra sem teljesen ismert átszűrődési mértéke, és az, hogy a gyenge hazai fogyasztás a januári inflációs kiugrás után árcsökkentésre kényszeríthette a cégeket, a "szokásosnál bizonytalanabbá" teszi a múlt hónapról szóló inflációs előrejelzést.
A ház elemzői mindazonáltal közölték, hogy a nyersolajárak emelkedésével kapcsolatos "erőteljes" nézeteik alapján a belátható előrejelzési távlat teljes hosszában a 3 százalékos célt meghaladó inflációs ütemekre számítanak Magyarországon. A Goldman Sachs londoni közgazdászainak jelenlegi előrejelzése az, hogy az idei év végén a tizenkét havi magyar infláció eléri a 6,2 százalékot, és 2013 végén is még 5,2 százalék körül lesz.