A globális felmelegedés napjainkban már a mindennapi életünkre is kihat: az elmúlt években egyre gyakrabban szembesülhettünk szélsőséges időjárási eseményekkel és az ezek által okozott károkkal. Tavaly június elején rázta meg jégverés az országot, idén július első napjaiban, a kánikulát követően fordult hirtelen viharosra az időjárás. A Generali Biztosítóhoz július 7-9 között közel 8500 lakás és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett, mely kiemelkedően magasnak számít.
A bejelentések legnagyobb része a hirtelen lecsapó vihar kapcsán történt, ezt követték a villámlás, illetve a jég okozta kárbejelentések. Bár a kárbejelentések még javában érkeznek, és az időjárás sem fordult jobbra, az előzetes becslések szerint a kárkifizetések összege elérheti a 2.3 milliárd forintot is.
A legtöbb kárbejelentés Pest, Hajdú-Bihar; illetve Csongrád vármegyéből érkezett a biztosítóhoz, az adatok szerint Szeged, Vecsés, Hódmezővásárhely, Hajdúszoboszló és Oroszháza szenvedte meg leginkább a július eleji viharokat.
Az Időkép adatai szerint a viharos széllökések még mindig nem enyhülnek: kedden a Dunántúl déli felén egy zivatarlánc is összeállt, melynek déli részén kialakult szupercella egészen Békés vármegyéig jutott.
Fonyód Várhegyen pedig 116 km/órás, orkán erejű széllökéseket mértek szerda hajnalban.
A lakosság fele már a klímaváltozást tartja az egyik legnagyobb jövőbeli fenyegetésnek
Míg pár évtizeddel ezelőtt pontosan tudni lehetett, hogy milyen körülményekre számíthatunk az adott évszakban, mára ez megváltozott. Árvíz, felhőszakadás, jégverés, fagy, a korábbi évektől eltérő, nagy mennyiségű hó: csak néhány szélsőséges időjárási jelenség, melyek a megnövekedett előfordulási arány miatt már a mindennapi életünkre is kihatással vannak. A kiszámíthatóság az időjárással kapcsolatban megszűnt létezni: a viharok a semmiből csapnak le, és sok esetben nagyon komoly pusztításokat képesek végezni.