Idén az első negyedévben az euróövezet gazdasági növekedési üteme 2,5%-kal, a magyar GDP 4,4%-kal növekedett. Tavaly az év egészében az EU még 3,4%-kal, Magyarország 5,2%-kal növekedett. Ezzel az általános lassulás ellenére fennmaradt a magyar gazdaság mintegy 2 százalékponttal gyorsabb fejlődése. A hazai ipari termelés dinamikája lényegesen kisebb a tavalyinál, 18,3%-ról az idei első négy hónap átlagában 10,2%-ra csökkent. Az ipar exportorientáltsága tovább erősödött: míg az ipari kivitel a tavalyi 27,4% után az idei első négy hónapban 17,5%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés 9% helyett csak 2,6%-kal. Az átlagosnál sokkal gyorsabban, több mint 22%-kal nőtt a vámszabad-területekről származó kivitel. Ez újólag azt igazolja, hogy a multinacionális cégek a dekonjunkturális időszakokban is stabilizáló szerepet töltenek be a magyar gazdaságban.

Az építőipari termelés gyorsul, dinamikus a távközlés és az üzleti szolgáltatások fejlődése. A tavalyi újabb visszaesés után némi termelésbővülés várható a mezőgazdaságban. A foglalkoztatottak száma kissé nő, a munkanélküliségi ráta 2001. március-májusban 5,7% volt, vagyis 0,8%-kal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.

Májusban az árak 10,8%-kal emelkedtek tavaly májushoz viszonyítva. Ilyen magas ütemre csaknem két éve nem volt példa. Az árindex az év hátralevő részében ugyan mérséklődni fog, s az éves átlag várhatóan valamivel a tavalyi alatt lesz, de az év végén így is – kedvező esetben – 8% körüli infláció valószínűsíthető.

A májusi sávszélesítést követő forinterősödés várható volt. Azok a piaci szereplők, akik a forint erősödésére számítottak, illetve számítanak, jelentős mennyiségű devizát konvertálnak forintra és a forintot jellemzően állampapírokba fektetik. Ez az időszak – melynek során esetenként akár a sávszélig is elmehet az árfolyam – rövidesen lezárul. Ha majd a befektetők elkezdik realizálni profitjukat, s ehhez eladják forintjukat, a magyar valuta gyengülni, illetve árfolyama le-fel ingadozni kezd. A forint erősödése hosszabb távon antiinflációs hatású, mivel az importált termékek viszonylag olcsóbbá válnak. Ugyanakkor ennek az idei infláció fő hajtóerőire – az élelmiszerárakra és a hatóságilag szabályozott energiaárakra – gyakorolt közvetlen hatása csekély.