Az 1994-től hatályos lakástörvény a nem lakás célú helyiségek bérletéről úgy rendelkezik, hogy az életbe lépése előtt határozatlan időre megkötött bérleti szerződéseket ekkortól 10 évig nem bonthatják fel cserehelyiség biztosítása nélkül a tulajdonos önkormányzatok. A 10 éves türelmi idő januári lejártával azonban – ami most vált esedékessé -- a helyhatóságok újabb pályázatot írhatnak ki anélkül, hogy a jelenlegi – akár 10-15 éve ott működő -- bérlőknek cserehelyiséget, eladáskor elővásárlási jogot biztosítanának, vagy megtérítenék az évek során a bérlők által az üzletek felújításába, korszerűsítésébe invesztált tőkét. Ugyanakkor e hónaptól a bérleti díjakat is oly drasztikusan emelhetik, amelyet a kisebb – a lakossági alapellátásban részt vállaló – bérlők többnyire nem tudnak kitermelni. Mindez országosan több mint 30 ezer önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség bérlőjét érinti, akiknek többsége joggal tart attól, hogy akár be is kell szüntetnie eddigi tevékenységét.

A probléma nem új keletű, hiszen a bérlők érdekképviseletei már a rendelkezés hatálybalépése óta próbálják elérni, hogy törvényi szabályozással, illetve önkormányzati rendeletekkel olyan jogi környezetet alakítsanak ki, amelyben megteremtődik az önkormányzati bérleményekben működő vállalkozások biztonsága, a hosszú távú gazdasági tervezés lehetősége. S bár az Alkotmánybíróság az említett törvény kapcsán a lakások mellett jóváhagyta a helyhatósági helyiséggazdálkodás piaci alapokra helyezését is, a helyhatóságok által megállapított díjakat az érintett bérlők gyakran irreálisan magasnak tartják. A tulajdonos önkormányzatok ugyanis csak a lepusztult helyiséget adják, melyhez semmiféle szolgáltatás (mint például a biztosított rakodási lehetőség, védés-őrzés stb.) nem párosul, szemben az egyre komolyabb konkurenciát jelentő új, színvonalas plazákkal, bevásárlóközpontokkal, melyekben mindez megtalálható. – vélik. Ez utóbbi létesítmények szaporodásával az utóbbi években a régi építésű, működő üzlethelyiségek száma amúgy is egyre csökken. Egyrészt, mert a forgalom visszaesése mellett a folyamatosan emelkedő bérleti díjak miatt bezárásra kényszerülnek, másrészt mert a gyakran “eldugott” mellékutcában lévő lepusztult helyiségre – ha kihal a korábbi idős bérlő -- nemigen akad újabb jelentkező. A napjainkra fokozódó versenyt ugyanis többnyire csak azok az üzletek bírják, amelyek a sétálóutcák és -- az idegenforgalomnak helyet adó -- frekventált belvárosi területeken találhatók. Ezekben ritkább a profilváltás, mint a gyér látogatottságú, kis hasznot hozó üzletek esetében.

A KSH-adatok szerint a régi építésű üzlethelyiségek közel 70%-a még napjainkban is az önkormányzatok tulajdonában van, annak ellenére, hogy -- úgy a fővárosban, mint vidéken – szinte mindegyik testület megalkotta a nem lakás célú helyiségek eladását szabályozó rendeletét. Az azonban sok helyütt még csak az elkövetkező hetekben dől el, hogy -- a 10 éves türelmi idő mostani lejártával – a korábbi bérlőknek lesz-e elővásárlási, előbérleti lehetőségük, és a bérletidíj-emelésről is csak ezekben a napokban dönt a testületek jó része.

Ami az önkormányzati tulajdonú üzletek jelenlegi bérleti díjait illeti, a statisztikai adatok alapján elmondható: amíg a 90-es évek elején mindössze egytizedét tette ki a piacinak, mára a kiemelt belső területen lévőké megközelítette, vagy elérte a piaci szintet. Mértékét általában 1-5 közötti övezeti besorolás (város-, kerületrész, utca, épület), illetve tevékenység alapján határozzák meg a testületek. A főváros III. kerületében például, ahol 128, a moratórium által érintett bérlemény van, most január elsejével egy éves időtartammal felmondta az önkormányzat e bérleti szerződéseket, de – a helyi rendeletben megfogalmazott feltételek mellett -- biztosítja a korábbi bérlők számára az előbérleti jogot. Az új szerződéseket 5 évre kötik, amelyek meghosszabbíthatók lesznek.

Budapest V. kerületében – ahol a több mint 3000 nem lakás célú helyiségből jelenleg csupán néhány száz nincs hasznosítva – már a nyár folyamán kiküldték a bérlőknek az új, kétszer 15 évre szóló, infláció mértékével emelt díjú szerződéseket. Számos aláírva már visszaérkezett, a testület azonban az elmúlt év végéig lehetőséget adott a döntésre, így csak e hónapban foglalkozik azokkal a határozatlan idejű, moratórium által érintett bérleményekkel, akiknek bérlői nem fogadták el az ajánlatot. Erzsébetvárosban – ahol kb. 2000-re tehető az önkormányzati tulajdonú bérlemények száma -- a bérleti díjat szintén a helyiség elhelyezkedése (főútvonali, kiemelt főútvonali, egyéb utcai, épületen belül utcai, udvari, földszinti vagy pinceszinti), és a végzett tevékenység határozza meg. A legmagasabb bérleti díjat fizeti például a kiemelt főútvonalon lévő játékterem, míg legalacsonyabb, a nem főútvonalon lévő udvari-pincei raktárhelyiségeké, illetve a lakossági alapellátási tevékenységeké: ez utóbbi esetben a kirótt díjból az önkormányzat további kedvezményt adhat.

A XX. Kerületben, Pesterzsébeten 280 helyiséget érint a moratórium, melyek bérleti szerződését az idei esztendő első negyedévében vizsgálja felül a testület. Az üzlethelyiségek elhelyezkedés mellett a tevékenység itt is sokat nyom a latban: a könyvkereskedés, élelmiszer-ellátó bolt, szociális és egészségügyi szolgáltatást nyújtó bérlő akár 30%-nyi kedvezményt is kaphat a díjból.

A vidéki nagyvárosokban, ahol még csak most van felfutóban a plazaépítés, többnyire viszonylag magas árat kell már most is fizetni az önkormányzati üzlethelyiségekért, ugyanakkor a testületek többsége előbbre jár a bérleti jogviszony felülvizsgálata ügyében. Kaposvárott például a mintegy 220 önkormányzati tulajdonú bérlemény helyzetét már közel 10 éve rendezték négy övezet és ötféle tevékenységkategória alapján. Ennek során a korábbi bérlők számára – hacsak (például nemfizetéssel stb.) nem adtak rá okot – az elővásárlási, illetve előbérleti jogot is biztosította a testület. A szerződések 90%-a határozottá, 15-20 éves futamidejűvé vált, és az akkor megállapított díjak évente az infláció mértével emelkednek. Pécsett 1994-ben ugyancsak rendezték a közel 300 városi tulajdonú üzlethelyiség helyzetét, s azóta a piaci szinthez közeli díjakat fizetnek a bérlők, míg Debrecenben az elmúlt hónapokban kapták meg a bérlők a 2004 januártól ajánlott új konstrukciós szerződés ajánlatot, ami a piacit megközelítő díjat, illetve 5-15 éves bérleti időgaranciát tartalmaz.