A minimálbér 2026-os 13 százalékos, és a 2027-es 14 százalékos emelése a megállapodás alapját jelentő prognózisok teljesülésének feltétele. A garantált bérminimumról nem is sikerült 3 évre fixen megállapodni, mert a munkáltatók a bizonytalan gazdasági helyzetben nem akarták vállalni a szerintük túlzó igény teljesítését – magyarázta az elnök. Zlati Róbert szerint még ilyen mértékű emelésekről sem lehetett volna megállapodni, ha nem lenne az EU-s minimálbér irányelv, amelyre tekintettel a szociális partnerek által támogatott módon kormányrendeletbe került, hogy a minimálbér mértékének 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
Fotó: Depositphotos
A jelenleginél kiszámíthatóbb gazdasági környezetben is kockázatos a feleknek 3 évre előre kőbe vésni a béremelési számokat, a szakszervezetek mégis többet reméltek a most kialkudottnál – közölte Zlati Róbert a béremelési megállapodás ünnepélyes aláírását követően.
„Ez azonban nem azt jelenti, hogy elégedettlenek lennénk, hiszen úgy látjuk, hogy az egyezség egy nagyon jó célt szolgál, és ilyen mértékű emelésről nem lett volna szó, ha nem létezik a korábban említett európai minimálbér megállapodás, amelyet a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni” – szögezte le az elnök. Hozzátette, megérti, mégis sajnálja, hogy a munkáltatók óvatosak voltak, nem vállalták a garantált bérminimum előre rögzített emelését.
