Ez Magyarország elhatározása lehet attól függően, hogy milyen a költségvetés adóbevételi igénye. Ugyanígy a biztos szerint elvileg lehetőség lenne arra is, hogy a távfűtés mint szolgáltatás, ugyancsak az 5 százalékos vagy egy másik csökkentett áfa kulcs alá kerüljön. Kovács László cáfolta, hogy valamennyi élelmiszer csak egyszerre kerülhet az 5 százalékos vagy más kedvezményes áfa-kulcs hatálya alá. Az országok szabadon választhatnak, hogy mely élelmiszerek fogyasztását adóztatják például 5 százalékos áfa-kulccsal - mondta.

A biztos szerint Magyarországon jelenleg nincs lehetőség jelentős adócsökkentésre, mert a konvergenciaprogram eredményes megvalósítása az ország alapvető érdeke és ehhez bizonyos adóbevételek szükségesek. Jelenleg is lehetőség van Ugyanakkor arra, hogy egyszerűsödjön az adórendszer, illetve ha máshogy kompenzálni lehet a bevételkiesést, akkor csökkenthető a foglalkoztatás adó- és járulékterhe.

Alacsonyabb kulcsok és többletterhek

Kovács László szerint ilyen többletadó-bevételre adna lehetőséget bizonyos árucikkeknél a magasabb áfa, úgy, hogy közben más termékek, így például az alapvető élelmiszerek alacsonyabb, kedvezményes áfa-kulcs alá kerülnének. Többletbevételt jelenthetne a környezetszennyezés megadóztatása, illetve a vagyon típusú adók alkalmazása is - vélte a biztos. Kovács László szólt arról: személyes törekvésének is eredménye, hogy a villamosenergia és a gázszolgáltatáson kívül a távfűtés is felkerült arra a közösségi listára, amely alapján az egyes országok ezt a szolgáltatást is a csökkentett áfa-kulcs alá sorolhatják.

Tévedés - mondta a biztos -, hogy mind a három energiahordozó csak egyszerre kerülhet a csökkentett áfa-kategóriába. Alkalmazhatják az országok ezt a csökkentett áfát egyszerre mind a háromnál, de külön-külön is.

Magyarországnak lehetősége lenne arra is, hogy ne az 5 százalékos kulcs alá sorolja a távfűtést, hanem például alkalmazzon egy 8-12 százalék közötti, másik csökkentett áfa-kulcsot is, ide sorolva ezt a szolgáltatást is. Több tagállam alkalmazza azt a módszert. A közösségi jogszabály csak annyit mond ki, hogy két ilyen csökkentett kulcsot alkalmazhatnak a tagországok és ezek egyike sem lehet 5 százaléknál alacsonyabb. Korábban Magyarország is alkalmazta a 12 százalékos, majd 15 százalékos csökkentett áfa-kulcsot.

Kovács László szerint a csökkentett áfa-kulcsot elsősorban a szociális, egészségügyi, kulturális javaknál és a környezetvédelem területén indokolt használni. Több ország a munkaigényes szolgáltatásoknál is ezt alkalmazza. 

Egységes alap a csalás ellen

A biztos szólt arról is, hogy sok gondot jelent a közösségben az "iparszerű" áfa-csalás. Ennek értéke 200 milliárd euróra becsülhető. Kovács László szerint nagy szükség van arra, hogy a 27 tagállamban ne 27-féleképpen kelljen kiszámítani a nyereségadó alapját, ez nehezíti az adózás mértékének korrekt összehasonlíthatóságát is.

A biztos a második félévben javaslatot nyújt be arra, hogy milyen formában alkalmazzanak a közösségben egységes adóalap számítást. Jelenleg csak 12 tagállam támogatja az új formát, 8 pedig várakozó állásponton van és csak a jogszabály-javaslat elkészítése után dönt. Magyarország is ezek közé tartozik. A többi tagállam viszont jobbára elutasítja ezt az egységesítést, főként az Egyesült Királyság és Írország. Ezek az országok azt hangsúlyozzák, hogy mindez a nemzeti szuverenitásba való beavatkozás, erre nem lehet közösségi szabályokat alkalmazni.