Mindeközben a magyar emelés mértéke egyre fontosabbá válik, hiszen nemzetközi viszonylatban a felzárkózás helyett a leszakadás útján halad tovább az ország a minimálbér tekintetében. Mivel láthatóan a szomszédos országok bérfelzárkóztatási törkevéseit nem törte meg a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság. A magyar minimálbér pedig a harmadik legkisebb egész Európában, aminél előnytelenebb helyen még nem szerepelt hazánk - írta két hete laptársunk, az Mfor.hu. (A hazai minimálbér-helyzetről és kilátásairól bővebben ebben a cikkünkben olvashat.)

Vissza 2008-ba

Jakab Péternek Schanda Tamás, Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára adott „választ”, amiből egyáltalán nem lehet kikövetkeztetni, a kormány szándékában áll-e a bérfelzárkóztatás. Helyette inkább csak kioktatást, a már jól bevált kormányzati önfényezést és mantrákat kapta a politikus.

Schanda Tamás szerint Jakabék „szövetségesei kormányzásuk alatt a csőd szélére sodorták Magyarországot”.

Olyan érveket sorakoztat fel az államtitkár a válaszában, miszerint a baloldali kormány megszorításokkal kezelte a válságot, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, csökkentette a gyes időtartamát, megemelték az áfát, megadóztatták a családi pótlékot, megemelték a nyugdíjkorhatárt, elvettek egyhavi bért a közszférában dolgozóktól, ingatlanadatót akartak bevezetni, és az IMF-es gigahitellel eladósították az országot.

Soros Gyurcsány-listája

És ha mindez nem lenne elég, az államtitkár hozzáteszi:

„Önöknek és pártjának semmi más célja nincs, mint felkerülni a Soros György által finanszírozott Gyurcsány-listára. Azaz egy platformra kerülni azokkal, akik hatalomra kerülésük után újra megszorításokat vezetnének be, és megsarcolnák a magyar családokat.”

Ezután már csak a kormányzat eddigi nagyívű „intézkedéseit” sorolja az államtitkár. Vagyis a nemzeti-polgári kormány egyik fő célja, hogy az ország minden régiójában bérnövekedést biztosítson, ehhez piaci szereplők véleményének figyelembevételével folyamatosan megteszik a szükséges intézkedéseket. Hogy pontosan mely szereplők, milyen véleményére ad a kormány, nem tér ki a válasz. Schanda Tamás hozzáteszi azt is, hogy bérek alakulását a gazdasági folyamatok határozzák meg, így azokat a piaci szereplők, munkaadók és munkavállalók alkuja szabja meg.

Mindazonáltal „2013 eleje óta töretlen a reálkeresetek növekedése Magyarországon, ez a tendencia idén is folytatódott” – zárul az államtitkár válasza.

Azaz, hogy lesz-e 200 ezer forintos minimálbér jövőre, egyáltalán nem derült ki mindezekből. Ráadásul ténylegesen mekkora minimálbér-emelés és garantált bérminimum várható 2021-ben, egyelőre még kérdés. Ugyanis egyelőre megállapodás még nem született a jövő évi minimálbér-emelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának múlt szerdai ülésén. A Népszava korábbi cikke szerint a szakszervezetek 7,5 százalékos emelést szeretnének, a munkáltatók legfeljebb 3 százalékos növelést látnak lehetségesnek – előbbi 173 ezer, utóbbi 166 ezer forintra növelné a jelenleg 161 ezer forintos minimálbér bruttó összegét. Bár a munkáltatók részéről ez jelentős elmozdulás, mert két hete még semmiféle emelésre nem láttak lehetőséget.

A legutolsó, szerdai egyeztetésen tovább közeledtek az álláspontok: felmerült a többlépcsős béremelés lehetősége. Első lépésben január 1-től az infláció mértékével megegyező béremelés lehetne, és akár már most előre meghatározhatnák, hogy a helyzet javulásával milyen mértékben emelkednének a bérek.

A tárgyalások jövő héten kedden folytatódnak, egyben Palkovics László miniszter felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy az idén utoljára december 30-án lesz kormányülés és addigra szeretné lezárni a bértárgyalásokat, hogy ott már a megállapodás részleteit tudják kihirdetni.