olajárak 2009-es emelkedése mögött javarészt a keresleti és kínálati viszonyok húzódtak meg, de 80 dolláros, illetve annál magasabb árat már nehéz fundamentális tényezőkkel megmagyarázni - állítja a Calyon bank elemzője, Christopher Barret. Az ilyen magas árak kialakulásában komoly szerepet játszik az is, hogy az olajár igen erős korrelációban mozog az amerikai dollárral és a részvénypiacokkal, és ezek erős támaszt adnak az árfolyamnak. Barret szerint rövid és középtávon az olajpiaci fundamentumok továbbra is gyengék maradhatnak, ami gátat szab a 80 dollár fölé szökő olajárnak. (A magyarországi benzinárak az egyre növekedő jövedéki adó miatt idén azért csúcsot döntenek. - szerk.)
65 dollárig is csökkenhet a Brent
A következő két negyedévben az OECD-országokban a keresleti oldal továbbra is gyenge maradhat, miközben a dízelt és fűtőolajat tartalmazó készletek magas szinten állnak, és a kitermelésben, finomításban és tengeri szállításban is jelentősebb fölös kapacitások mutatkoznak. A készletek csökkenése legkorábban 2010 harmadik negyedévében várható. A Calyon 2010-ben világszinten napi 1,7 millió hordós keresletnövekedést vár, a 2009-es 1,4 milliós csökkenést követően. Ezen belül továbbra is a kínai fogyasztás növekedése lesz a legerősebb, a 2009-es napi 420 000 hordós növekedést 2010-ben 540 000 hordós követheti.
Mindezek miatt a Brent árfolyama a 65 dolláros szintig csökkenthet 2010 második negyedévében, majd ezután 70-75 dollárig kapaszkodhat vissza a kurzus 2010 második felében. A Calyon szerint középtávon is a 70-75 dollár közeli szintek tűnnek indokoltnak. A bank elemzői nem tartanak a szélsőséges, 100 dollár fölötti, vagy 40 dollár alatti olajáraktól, mert középtávon ezek egyike sem lehet fenntartható az olajpiacon. 100 dollár feletti árszint mellett igen jelentős lenne a kockázata annak, hogy a gazdasági fellendülés hirtelen újra visszaesésbe torkollik. A 40 dolláros szintek pedig, bár rövid távon a gazdaságok segítségére lennének, meggátolnák az alternatívenergia-szegmens éppen felpörgő fejlődését.