A rangsorban a tavalyi 35-dikről az idén a 38. helyig csúszott vissza Magyarország, rontva helyezésén mindegyik versenyképességi tényezőt tekintve. A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva.

A romló versenyképesség okai a kiadvány készítői szerint a gazdaságpolitikában keresendők. Az állam tartós túlköltekezése kényszerítette ki a növekedést visszafogó és az inflációt felpörgető stabilizációt. 2007-ben a vizsgált 55 ország közül Magyarországon volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció. Az effektív személyi jövedelemadó-teher a legmagasabb, a társadalombiztosítási járulékok nagysága is kiemelkedő.

Az elemzők szerint Magyarország politikailag az egyik leginstabilabb a vizsgált országok között. A társadalom és a kormányzat reformok iránti hajlandósága elszivárgott, a gazdaságpolitika iránya kiszámíthatatlan, és a bevezetett intézkedések végrehajtása sem megfelelő. Mindez elidegeníti a társadalmat: a felmérés szerint a magyar a leginkább globalizáció- és versenyellenes. (A cégek három, a fogyasztók tizenhárom éve nem voltak olyan pesszimisták, mint áprilisban; a GKI 1996 óta számított konjunktúra-indexe az eddigi legalacsonyabb szintre esett.)

A régió középmezőnyében

A jelentés néhány pozitívumot is felmutat. Javul például a gazdaság külső egyensúlya, a jegybank működésének megítélése, és terjed a számítógép-használat. Viszonylag kedvező az üzleti élet szabályozása és az alapvető infrastruktúra állapota.

A legversenyképesebb gazdaság idén is az Egyesült Államok, az európai éllovas pedig Svájc. Kelet-Közép-Európában Észtország őrzi vezető helyét, míg Magyarország a térség középmezőnyében található. A tanulmány rámutat: Magyarország számára a legfontosabb rövid távú feladat a költségvetési kiadások lefaragása, a munkába állásra való ösztönzés, az adórendszer torzító hatásainak mérséklése, a szabályozás minőségének javítása és az EU-források hatékony felhasználása. (Továbbra is meglehetősen a borúsan látják a jövőt a magyar vállalkozások: a tavalyi év nagy vesztese, az építőipar kivételével a gazdaság szereplői pesszimistábbak lettek márciusban.)