A helyi közösségi közlekedési járművezetőknek, például a BKV-nál és több vidéki helyi társaságnál dolgozóknak is szó szerint annyira kellene a korkedvezmény újbóli életbe léptetése, mint egy falat kenyér – írta a miniszternek küldött levélben Naszályi Gábor. Az EKSZ elnöke felhívta Lázár figyelmét arra, hogy jelenleg végtelenül embertelen a rendszer, amelyben a városi járművezetőket foglalkoztatják, hiszen sokan közülük meg sem érik az öregségi nyugdíjkorhatárt. Azzal ugyanis, hogy túlórában ledolgoztatják velük a szabadságot, s így évente 12 helyett 13 és fél hónapot dolgoznak, gyakorlatilag elvész a legfontosabb: a legalább évenkénti egyszeri teljes kikapcsolódás, a regenerálódás.
Ez azonban szinte semmi ahhoz képest, amennyivel több évet kell az aktív munkában letölteniük a korábbi korkedvezményes nyugdíjrendszer 2012-es megszüntetése óta. Az öregségi korhatár megemelése és a korábbi kedvezmény megszüntetése miatt a férfi járművezetők átlagosan 11, a nők – ha nem lenne a „Nők 40” – 16 évvel többet dolgoznak a nyugdíjazásig – sorolja a kedvezmény visszaállítása melletti érveit az elnök. Hogy érthető legyen: ha egy férfi már 20 évesen járművezető, 65 éves koráig 45 évet kell a munkában eltöltenie ahhoz, hogy nyugdíjas legyen – magyarázza Naszályi. Vagyis, csak a korkedvezmény – ami 5 évente 1 mínuszt jelentene – elvesztése miatt 9 évvel növeli a munkaköteles éveket. Nőknél ugyanez plusz 8 évet jelent még akkor is, ha igénybe veszik a „Nők 40” nyugdíjazási lehetőséget. Ehhez jön még – a kétszer is megemelt nyugdíjkorhatár miatt – a férfiaknak további 2+3, nőknek pedig 7+3 év, attól függően, hogy igénybe veszik-e a 40 éves kedvezményt – összegezte a végtelenül kedvezőtlen helyzetet Naszályi Gábor.
