Az agglomerációban az adásvételek 12,3, a kisvárosokban 12,1, míg a községekben mért 10,7 százaléka megközelítőleg azonos forgalomról árulkodik. Idén januárban az adásvételek terén a leggyengébben a régióközpontok (9,9 százalék) és a megyei jogú városok teljesítettek (9,7 százalék).

A legfrissebb adatok az ingatlanpiac jelentős átrendeződéséről árulkodnak, hiszen a tavalyi év azonos időszakában kisebb különbségek voltak a településtípusok között. 2023 első negyedévében a legtöbb adásvétel Budapest belvárosában történt (14,8 százalék), amelyet a külső pesti kerületek követtek (14,7 százalék). Ugyanakkor az elmúlt év azonos időszakában több tranzakció volt az agglomerációban (14,4 százalék), csakúgy, mint a kisvárosokban (13,5 százalék) és a községekben (12,4 százalék).

„Látványosan megerősödött a fővárosi ingatlanpiac, emellett abszolút értékben országos szinten is a tavalyinál több adásvételre lehet számítani idén” – árnyalta az adatokat Kosztolánczy György, aki szerint a lendület kitart egész évben, a keresletet pedig tovább fűti a csökkenő jegybanki alapkamat és az állami támogatások újabb formája.

A CSOK+ várhatóan 10-15 ezer plusz tranzakciót hoz, miközben az éves tranzakciószám meghaladhatja majd a 130 ezer adásvételt. A főváros, az agglomerációs térségek, illetve a nagyvárosokban és a Balaton-parton várható a legtöbb adásvétel, míg a Falusi CSOK a vidéki városok közelében lévő, ám eddig vándorlási veszteséggel küzdő településeknek adhat lendületet.