Összességében tehát minden jel arra mutat, hogy – a lakáspiac egészéhez hasonlóan – az újlakás-piac is túllépett a tavalyi mélyponton, és 2024-től már jobb évek várnak a szegmensre, noha a korábbi csúcsévek volumeneit még nem közelítjük meg. Mind a lakásépítők, mind a vevők kedvező hírt kaptak tavasszal, hiszen újabb két évvel (immár 2030 végéig) meghosszabbították az 5 százalékos lakásáfa alkalmazhatóságát a 2026 végéig megszerzett építési engedélyek esetében. A lakásvásárlóknak teljes áfa-visszaigénylési lehetőséget biztosító rozsdaövezeti akcióterület státuszra is egyre több fejlesztés jogosult. Nem meglepő tehát, hogy az idei év első hat hónapja alatt 12 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, amelyből hét száznál több lakásos (emellett további kettő lakásaira lehet már előregisztrálni, egy harmadik építése pedig egyelőre értékesítés nélkül zajlik). Összehasonlításul, tavaly egész évben 16 nagy beruházás került piacra, amelyek közül kilenc éri el a százlakásos méretet.
Bár főváros szerte nőtt a beruházói aktivitás, az továbbra is a XIII. kerületben a legélénkebb. Az OTP Jelzálogbank kétlakásosnál nagyobb társasházi beruházásokat tartalmazó adatbázisa szerint itt hat hónap alatt ezer új lakás értékesítése indult el 9 projekt keretében. Az átlagméret is messze itt a legnagyobb, 112 lakással. A XI. kerületben 580, míg a XIV. kerületben 300 újépítésű lakás került piacra hat hónap alatt. Projekt darabszámra a XI. kerület áll az élen 15-tel, amelyet alig lemaradva a III. kerület követ 13 új társasházzal.
