Az ipari termelés dinamikája idén a tavalyinak csak körülbelül egynegyede, 4-5% körüli lesz. A termelés lényegében a 2000. III. negyedévi szinten stagnál. Idén az első háromnegyed évben az ipari export közel 12%-kal nőtt, a belföldi értékesítés gyakorlatilag nem változott. Az elmúlt évektől eltérően a kis- és közepes méretű vállalkozások a dinamikusabbak, míg a 300 főnél többet foglalkoztatóknak nemcsak az eddigi idei teljesítménye, de üzleti várakozásai is rosszabbak az átlagosnál. Mivel az ipari termelés több mint kétharmadát, az export 80%-át a nagyvállalatok adják, helyzetük az egész gazdaság szempontjából aggasztó.

A külkereskedelem növekedési üteme is látványosan lassul, az export azonban eddig gyorsabban nőtt az importnál. Ez utóbbi paradox módon részben éppen a romló kiviteli lehetőségek következménye, a termelők jelentősen csökkentették anyag- és alkatrészimportjukat, rendkívül óvatosak beruházásaik terén. Emellett - ez pozitívum - csökkentőleg hat az importra az alacsony olajár. Az év hátralevő részében az export jelentősebb, az import szerényebb további lassulása várható. A kivitel lehetőségeit a nemzetközi dekonjunktúra mellett két, a magyar versenyképességet rontó tényező - a forint erősödése és a bérek emelkedése - is csökkenti. A behozatal esetében viszont a romló üzleti várakozások mérséklő hatását részben ellentételezi a lakossági fogyasztás és az állami beruházások növekedése.

Az építőipari termelés az állami-önkormányzati megrendelések és lakásépítés (államilag támogatott) dinamikus növekedése eredményeként a tavalyinál jóval gyorsabban emelkedik. A mezőgazdasági termelés idén a kedvező időjárással is összefüggésben kb. 3%-kal nő. Gyors a kiskereskedelmi forgalom, a távközlés és egyes üzleti szolgáltatások fejlődése. Mindennek ellenére - a gyenge ipari teljesítmény következtében - a GDP idei növekedési üteme csak megközelíti vagy éppenhogy eléri a 4%-ot.

A bruttó átlagkereset idén az első kilenc hónapban 16,9%-kal nőtt, a versenyszférában 16,4%-kal, a költségvetésiben 18%-kal. A versenyszférában némi lassulás - a vártnál kisebb gazdasági növekedés a nem rendszeres kifizetések nagyságában várhatóan tükröződni fog -, a költségvetési szektorban viszont a további elígérkezések következtében némi további gyorsulás lehetséges. A reálkeresetek a gyermekek utáni adókedvezményt nem számítva is 4,9%-kal nőttek az első háromnegyed évben. A lakosság pénzmegtakarítása - részben a növekvő hitelfelvétel következtében - csökken, a fogyasztás az év során mintegy 5%-kal emelkedik.

A folyó fizetési mérleg eddig rendkívül kedvezően alakult: kilenchavi hiánya a tavalyi 1 milliárd euróval szemben idén csak 0,3 milliárd euró volt. A külkereskedelmi deficit növekedése, az idegenforgalom megtorpanása s különösen az év végére várható profitkivitel hatására azonban a fizetési mérleg az év hátralevő részében romlani fog, s meg fogja közelíteni a tavalyit.

Az infláció – több mint kétéves stagnálás után – a nyár eleje óta érezhetően lassul, éves átlagban 9,3%-os, az év végén (december/december) 7,5%-os áremelkedés várható. Az államháztartás eddig időarányosan rendkívül kedvező hiánya az Országgyűlés novemberi, a 300 milliárd forintos többletbevétel elosztásáról szóló döntése után el fogja érni a költségvetési törvényben előirányzottat, az EU módszertana szerint számítva pedig annál jóval magasabb, a GDP több mint 5%-a lesz.