Finiséhez érkezett az agglomerációs törvénytervezet parlamenti vitája: elfogadása a közeli napokban várható. A javaslat hosszú távra tartalmazza az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közműhálózatok helyét, az urbanizált, a mezőgazdasági, illetve a természeti területek rendszerét, és a területek használatának átfogó -- településrendezési tervekben érvényesítendő -- szabályozását.

Méretarányánál fogva keretjellegű: a jogszabályban csak a térségi jelentőségű elemek szerepelnek, a helyi jelentőségűeket a települések, a főváros, valamint a fővárosi kerületek településrendezési tervei tartalmazzák. Ugyanakkor a javaslat a már elfogadott településrendezési tervekben foglaltakat maximális mértékben figyelembe veszi: az azokban szereplő területek visszaminősítésére nem tesz javaslatot. Szabályai tehát már megszerzett jogokat nem érintenek, csak a jövőre nézve jelentenek korlátot például abban, hogy bizonyos térségekben tiltják újabb, beépítésre szánt területek (például erdők, mezőgazdasági művelésű földek) kijelölését. Az ilyen területet beépítésre szánt területté átminősíteni nem szabad.

A Budapest körüli nagy kiterjedésű erdőgazdálkodási és mezőgazdasági területeket ugyanis zöldövezetté nyilvánítanák -- amely ha nem is összefüggően --, de zöld gyűrűként fonná körül a fővárost.

A javaslat szerint ez a kiterjedt zöldfelület, amelybe például a pilisi erdőségek is beletartoznak, kötné össze Budapestet agglomerációja településeivel. Itt a beépítettség a jövőben nem haladhatja meg az összterület 10%-át. A törvényjavaslat emellett a nagyobb városi parkokra -- például a Margitszigetre, a Nép- és Városligetre -- is fokozottabb védelmet javasol.

Az agglomerációs törvény megjelöli a térségi tájrehabilitációt, valamint a komplex környezeti rehabilitációt igénylő településeket, területeket is. Tájrehabilitációra várnak például a Délegyházi tavak, a solymári bányaterület, a törökbálinti Tétényi-fennsík, a Dunabogdányi és váci kőbányák, valamint a soroksári Duna és a Rákos-patak. Ennél jóval komplexebb beavatkozást igényel egyebek mellett a Dunakeszin lévő hulladéklerakó, a tököli repülőtér, az ürömi csókavár, valamint a fővárosi metallokémia telepe. 

A jogszabály-tervezet a települések számára konkrét előírásokat is tartalmaz. Ilyen például az a minden érintett város, község számára betartandó előírás, miszerint saját közigazgatási határától 200 méteren belül nem engedélyezhet beépítést, valamint, hogy a nagy zöldfelülettel rendelkezők esetében a lakóövezetekben legfeljebb 30 százalékos lehet a beépíthetőség.