Lakhatási válság Európában

A növekvő népesség és a magas migráció ellenére számos európai országban meredeken csökken az új lakáskínálat. Emiatt a bérleti díjak emelkednek, megfizethetőségi problémák vannak és egyre égetőbb, hogy a politika beavatkozzon.

Írországban már az előző kormánynak is volt egy Mindenkinek Lakhatást programja, melynek eredményeire építve az új kormányprogram ambíciózus lakhatási kötelezettséget vállal: 50 500 új lakás építését 2030-ra. Prioritásként kezelik a lakástulajdonlás támogatását, több szociális lakást fog biztosítani, valamint gyakorlatias lehetőségeket fog bevezetni a pozitív öregedésre és a vidéki lakhatásra. 

Az Egyesült Királyságban a Munkáspárt többségi kormányának tavaly júliusi visszatérése után Sir Keir Starmer miniszterelnök elkötelezte magát 1,5 millió új lakás megépítésére 2030-ig, mely éves átlagban közel másfélszerese a tavalyi kínálati szintnek.

Belgiumban, bár tavaly májusban voltak a választások, még mindig nincs terv a lakhatásra.

A portugál kisebbségi kormány tavaly márciusi bukása után egy 2 milliárd eurós beruházási tervet indítottak el, amelynek célja körülbelül 33 000 lakás építése 2030-ig, alacsony jövedelmű családok részére. A lakhatási válság kezeléséhez viszont a becslések szerint az éves lakásépítésnek meg kell háromszorozódnia, és 2029-re el kell érnie az évi 70 000 új lakást.

Akut lakáshiánnyal küzdő európai országok

A táblázatban azon országok találhatóak, ahol súlyos lakáshiány van, főleg városokban (azokban az országokban, ahol a kormányok közzétettek lakhatási célokat). Azt is mutatja, hogy az éves igény messze elmarad a 2024-es lakásátadási szinttől. A helyzet különösen rossz Portugáliában, Svédországban és Spanyolországban, ahol az átlagos éves lakásigény körülbelül kétszerese vagy még több, mint a 2024-es kínálati szint.



Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo