Országosan egyébként az elkészült lakások majdnem kétharmada, 64 százaléka értékesítési céllal épült tavaly, ezzel az arány beállította a 2021-es és 2023-as csúcsot, hiszen magasabb 2000 óta egyszer sem volt. Ezen belül Budapesten továbbra is tízből majdnem kilenc (89 százalék) lakás eladásra épült, míg a másik végletet a községek jelentették 36 százalékos aránnyal. Utóbbi adat ugyanakkor jókora történelmi csúcsot jelent, hiszen az adatsor 2004-es indítása óta egyszer sem volt 30 százalék felett a községekben az eladási célú építések aránya. Ugyanez a helyzet a kisebb városok tavaly 60 százalékos részarányával.
„Az építési engedélyek számának alakulása már mutatja, hogy itt valószínűleg nincs vége a fellendülésnek, az Otthon Start programra reagálva rengeteg új fejlesztés indul el, melyek csak több év múlva készülnek el. Így a kedvezményes hitelprogram 2027-28-ban is minden bizonnyal érezteti hatását az átadásokban” – véli Valkó Dávid.
Az OTP Ingatlanpont elemzője hozzátette, hogy adatbázisuk szerint, miközben Budapesten tavaly február utolsó hetéig mintegy ezer újépítésű társasházi lakás értékesítése indult el újonnan, ez a szám idén közel 2500, vagyis a két és félszerese. És nem egy-egy nagy projektről van csak szó, hiszen az új fejlesztések száma is 28-ról 39-re emelkedett, melyből a száz lakás felettiek száma 3, illetve 9. Emellett a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá válás és a növekvő kereslet vidéken, elsősorban a megyei jogú városokban is jelentős, több száz lakásos fejlesztéseket indított el. A márciustól bevezetendő társasházi építményi jog ráadásul vevői oldalon erősítheti a kezdeti fázisban lévő projektekkel szembeni bizalmat, így a tervasztalról új lakást vásárlók kereslete tovább élénkülhet.
