A tényleg megmozduló összegek azonban ennél jóval kisebbek lesznek. A vidéki otthonfelújítási program a korábbinál jóval szigorúbb feltételek mellett ad támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárakból a kormány maga is csak 300 milliárdot forintot vár, míg a SZÉP kártya esetében a teljes összeg mintegy harmada kerülhet elköltésre a szektorban, amennyiben GKI lakossági felméréseinek lakásvásárlást és lakásfelújítást tervezők arányával számolunk. A program által a szektorba juttatott teljes összeg 2025-ben várhatóan kb. 780 milliárd Ft lesz.
Ezt a lakásvásárlások és lakásfelújítások piacával érdemes összevetni. A régi és új eladott lakások számának és átlagárának szorzatából a lakáspiac értékét, míg a fogyasztói kosárban lévő súlyából és a háztartási fogyasztási kiadásból a lakásfelújításra fordított összeget kapjuk meg. A kettő összege a kormányzati program célpiaca. 2024-ben a használt lakások eladása összesen 3154 milliárd forintot, az új lakások eladása 267 milliárd forintot, míg a lakossági felújítási munkálatok 1612 milliárd forintot tettek ki, vagyis összesen mintegy 5030 milliárd forintos az a piac, amit a kormányzati támogatások megcéloznak.
A lakásvásárlást és lakásfelújítást tervezők arányának változása, 2015-2025 (százalék)
Habár a program szélsőséges esetben a piac 62 százalékát elérő többlet forrást nyújthatna, ennek elérése nem valószínű. Az eddigi programok tapasztalatai alapján a valós bővülés 15,5 százalék lehet nominálisan. Ennek egy részét elviszi az éppen a program által generált áremelkedés. Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy tavaly is voltak lakáspiaci beavatkozások, akkor a tényleges növekmény még kisebb 2025-ben.
