A 10 ingatlanpiaccal kapcsolatos pontból 6-nak nem, vagy csak 2025 után lesz hatása. Az Airbnb feltételeinek megszigorítása, a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének felülvizsgálata, az 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon korlátozott bevezetése és az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA-kulcs fenntartása, valamint a fiataloknak szóló lakásprogram részletek nélküli terve nem hat érdemben a lakásvásárlásra és lakásfelújításra. A kollégiumi férőhelyek bővítését, az új lakásépítést, valamint bérlakásépítést ösztönözni kívánó lakáspiaci tőkeprogramra március 1-jétől lehet pályázni, ami a pályázat átfutási idejét figyelembe véve azt jelenti, hogy a program várhatóan 2026-tól kezdődően fejthet ki (nem túl jelentős) hatást.

A 2025-ben is hatást gyakorló programpontok közé tartozik a már korábban meghirdetett energetikai korszerűsítési program, a vidéki otthonfelújítási program, a SZÉP kártya és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések lakás célú felhasználási lehetősége. Az energetikai korszerűsítési program 108 milliárd forintos keretű, míg önkéntes nyugdíjpénztárakban 2024. szeptember 30-án 2164 milliárd forint volt. A vidéki otthonfelújítási program volumenéről a 2021-2022-es otthonfelújítási program támogatási összegéből lehet kiindulni (két év alatt 620 milliárd forint). Az 50 százalékos támogatási hányaddal és hasonló volumennel számolva (szűkebb körben) 620 milliárd forintot mozgathat meg a program idén. Emellett a SZÉP kártyákon található pénzek 50 százaléka, 210 milliárd forint is lakás célra költhető.