Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál tavaly 1 millió 851 ezren dolgoztak, 25 ezer fővel (1,3%-kal) többen, mint 2010-ben. A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 38 ezer fővel (4,9%-kal) lett kevesebb, ami a statisztikai hivatal szerint elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők létszáma decemberben és az időszak alatt átlagosan közel 61 ezer fő volt, ám 67 százalékuk részmunkaidőben dolgozott. A közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 674 ezren álltak alkalmazásban, 1,7 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 3 ezerrel, 106 ezer főre emelkedett.
A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 213 ezer 100 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 217 ezer 900, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 203 ezer 500 forint volt. A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Tavaly a teljes munkaidősök mintegy 45 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 141 ezer 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 ezer 300, a szellemi foglalkozásúaké 183 ezer 200) forint volt, 6,4 százalékkal magasabb az előző évinél. A 227 300 Ft-os nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 5,2%-kal haladta meg az előző évit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,2% volt.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 5,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,3, a költségvetés területén 3,8 százalékkal nőttek. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 2011-ben átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 1,9%-kal emelkedett.
Idén kompenzáció nélkül csökkenek a bérek
Rosszabb a helyzet idén, hiszen a 2012-es személyi jövedelmeket érintő adóváltozások (melyekről itt olvashat részletesen) elsősorban az átlag alatti jövedelmeket érintik hátrányosan, mivel január elsejétől megszűnt az adójóváírás. A BDO Magyarország számításai szerint a bruttó 216.805 forint alatt keresők - ami a mostani KSH adat szerint az átlagbér felett van - nettó jövedelme béremelés híján csökken, miközben a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek ezúttal is jobban járnak, mint az előző évben.
Az adójogszabályok tehát éppen a legrosszabb jövedelmi pozícióval rendelkezőket érintik a leghátrányosabban: ha nincs a gyermek a családban, a visszaesés jóval meghaladhatja a tíz százalékot is. Árnyalja ugyanakkor a képet a minimálbér közel húsz százalékos emelése: mindazok, akik a tavalyi 78 ezer forint helyett idén már havonta 93 ezer forintra lesznek bejelentve, a tavalyi 51.090 forint helyett az idén közel húsz százalékkal többet kapnak kézhez. (Január elsejétől a minimálbér havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forint, ezeknek a béreknek erre a szintre emelése kötelező. A nagymértékű - 18, illetve 14 százalékos - béremelést az tette szükségessé, hogy január 1-jével megszűnt az adójóváírás lehetősége, továbbá 1 százalékkal emelkedett a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék.)
Az Ön cégénél sikerült megoldani a bérek szinten tartását erre az évre?
A kormány vissza nem térítendő támogatással segíti a bérkompenzációt, a pályázatra azoknak a vállalkozásoknak a jelentkezését várják, akiknek gondot okoz a béremelés. A tenderezőnek vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja, valamint azt, hogy 2012-ben legalább megtartja - vagyis nem csökkenti - dolgozóinak létszámát. A kormány reményei szerint a 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből. (A kompenzációról a kormány ezúttal a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek képviselőivel is egyeztetett.)
A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatása szerint a minimálbér-emelkedés miatt a cégek mindössze 4 százaléka tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani, ezen belül a legnagyobb arányban a 100 és 200 fő közöttiek (7%). A minimálbérnél magasabb bérek esetében ugyanakkor 79 százalékuk nem emel bért, 8 százalékuk inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13 százalék tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét. A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére. A létszám növekedésével párhuzamosan emelkedik a béremelést tervezők aránya, de még az 500 fő feletti cégeknél sem emel 68 százalék, a 200-500 fősöknél 69 százalék.
