A gyerek még egyetemista Miskolcon, de már részese szülei családi vállalkozásának. A szülők cégében ő az, aki az informatika felelőse, ő az, aki az üzlet számítástechnikai, kommunikációs és piacfigyelő hátteréért felelős. A modell nem egyedi, de kialakulását az „élet” hozta az ország egyik legszegényebb vidékén. A Zemplén és a Bodrog-köz találkozásánál lévő falvak, kisvárosok számára a kevés munkalehetőség adatik meg, a föld, a szőlő, az ipar nem ad elégséges megélhetést, a közlekedési infrastruktúra hiányosságai, a másfelé kanyarodó autópályák pedig nem inspirálják a tőkebefektetőket a térségben való megtelepedésre. A leggyakoribb vállalkozási fajta mind az egyéni, mind a betéti társasági kategóriában a családokra épül, s voltaképpen a kényszer idézi elő azt, hogy a fiatalok többsége sem tud kirepülni az ország más vidékeire önálló egzisztenciát teremteni. Így helyben, azaz otthon maradnak, beállnak a szülők cégébe – de ma már nem ritkán úgy, hogy informatikai ismereteik révén egyfajta hozzáadott értéket is bevisznek a vállalkozásba.

A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója, Juhász István legalább 1500 családi vállalkozást tart nyilván, s mint a Piac & Profitnak elmondta: valóban nem véletlenszerű ma már, hogy a fiatalok is belépnek a szülők vezette cégekbe. Az utóbbi éveket túlélő vállalkozások zöme már az új generációnak köszönheti létét.

A sátoraljaújhelyi központú elmaradott, a világtól eléggé elzárt térségben azonban egyáltalán nem nyilvánvaló az informatika térhódítása. A lakosságnak nem volt és nincs elégséges vásárlóereje az eszközök, szolgáltatások megvásárlására. Juhász István elmondása szerint éppen ezért fűznek nagy reményeket azokhoz a kormányzati programokhoz, amelyek mind a PC-vásárlást, mind az Internet-hozzáférést kedvezményekkel segítik. Az országban ugyanis ez az a térség, ahol az emberek a legkevesebb számítógépet tudták megvásárolni, sőt Sátoraljaújhely két Internet kávézójának szolgáltatásaira is keveseknek futja. Az egyetlen gyakran látogatott hely az iskola, itt sorakoznak a legtöbben, hogy elérhessék a világhálót. Az igények felkeltéséhez – ahhoz, hogy a helybéliekben akarják munkájuk, magánéletük részévé tenni az informatikát – a vállalkozói központ évek óta tartó programjai alapvetően hozzájárultak. Juhász István szerint arra mégis kevés példa lesz, hogy a cégek PC-ket adjanak munkatársaiknak, lévén neki sem nagyon van. Sőt, amit tudtak nélkülözni, azt a mostani könnyítésektől függetlenül már korábban odaadták iskoláknak, egyesületeknek.

A térségben más módokat is választanak, hogy felzárkózzanak. Egyfajta önerős akciónak nevezhető, hogy közvetlen, Brüsszelnek címezve pályáznak meg – rendszerint sikerrel – európai uniós forrásokat. Még most, július 17-én lesz az újabb ilyen lehetőség: EU-s felzárkóztatási programra lehet jelentkezniük, melynek forrásait a Phare büdzséjéből teremtik elő. Júliusban tették közzé Brüsszelben - a sátoraljaújhelyiek pedig pályáznak is rá -, készek úgynevezett határ menti tükörprogramokat finanszírozni EU-forrásokból. A Bodrogköz és a zempléni Hegyköz hosszú szakaszon határos Szlovákiával, a Zempléni Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, illetve a Királyhelmeci Fejlesztési Ügynökség tehát párhuzamosan küldi el pályázatát az unió székhelyére.

Maga Sátoraljaújhely is székhellyé avanzsál ismét. Juhász István Piac & Profitnak elmondta, a legutóbbi időkben született meg a döntés arról, hogy a várost interregionális központtá fejlesztik. Ez tényleges beruházást is jelent, mégpedig azt, hogy az utóbbi évtizedben a helyi üzleti élet centrumát, infrastruktúráját jelentő vállalkozói központot – jelentős közforrások felhasználásával – Európa Házzá alakítják át. Az e projektről szóló pályázatot július-augusztus folyamán bírálják el. A cél az, hogy a helyiek régóta tervezett programját – a humán infrastruktúrát és a vállalkozói szolgáltatásokat, tanácsadást, oktatást, konferenciaszervezést összevonják – az új feltételek között megvalósítsák. Az Európa Ház lenne az intézménye az EU-ra való felkészítésnek.