Közösségi finanszírozás segítségével a hagyományos pénzügyi közvetítő rendszer alternatívájaként egyszerűbben és gyorsabban szerezhetnek jó ötletek, induló vállalkozások forrást az általuk megálmodott célok kivitelezésére. A pénzgyűjtés a külföldön kialakult gyakorlat szerint történhet például adományozás formájában (ezek a legismertebb, mikroadományokat fogadó esetek), de a nagyobb tőke megszerzéséhez hitelnyújtás vagy értékpapírkibocsátás szükséges.
Miközben az Egyesült Államokban és az utóbbi évtizedben az Európai Unióban is egyre elterjedtebb ez a finanszírozási forma, az Európai Unió a szabályozás tekintetében is igyekszik felvenni a ritmust. A két éve életbe lépő uniós Crowdfunding Rendelet célja, hogy a finanszírozást igénylő vállalkozások és a forrással rendelkező befektetők határokon átívelően találjanak egymásra az online térben.
Az uniós és tagállami szabályozások összehangolása azonban ezen a területen sem egyszerű, és a hazai szabályozás kapcsán több kérdés is felmerül dr. Ferenczy Balázs, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint.
Példa: magyar vállalkozás külföldi platformot választ
Egy magyar vállalkozás nemrég úgy döntött, hogy 1,8 millió euró értékig bocsát ki kötvényt közösségi finanszírozási platformon keresztül, hogy forráshoz jusson egy hazai beruházáshoz. A magyar szabályozás szerint azonban a crowdfunding platformon keresztül történő értékpapírkibocsátás mentesség alá nem eső nyilvános forgalomba hozatalnak minősül, az ügylethez ezért befektetési szolgáltatóra van szükség, emellett a kapcsolódó felelősségi körök sincsenek teljeskörűen tisztázva és szabályozva itthon. A cég ezeket a jogi bizonytalanságokat végül úgy küszöbölte ki, hogy kibocsátónak inkább egy Franciaországban bejegyzett anyavállalatot választott.
