Dr. Ferenczy Balázs úgy véli, hogy ha ezek a kérdések nem rendezhetőek megnyugtatóan, a hasonló crowdfunding ügyletek résztvevői számára az lehet a kézenfekvő megoldás, – amint ez sajnos az adott esetben is történt – ha nem a magyar társaság, hanem az EU-ban bejegyzett anya- vagy testvérvállalat, illetve SPV lesz az értékpapír kibocsátója. A befolyt összegeket pedig majd valamely megengedett módon bocsátják a magyarországi projekt rendelkezésére. De a crowdfunding platformok magyar élenjáróira is hátrányos a fenti bizonytalanság, hiszen az is kérdés, mi történik majd akkor az itthoni kötvény-, illetőleg részvénykibocsátásokkal, milyen módon lehet a fenti kockázatokat kezelni, a különböző résztvevők tevékenységi köreihez kapcsolódó felelősségi struktúrákat kialakítani.
Fontos konklúzió, hogy a hiányosságok orvoslásához az MNB, mint felügyeleti szerv egyértelmű iránymutatásán túl akár a Tőkepiacról szóló törvény, valamint a Befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló törvény (Bszt.) módosítására is szükség lehet.
