A The Washington Times vasárnapi írása szerint 18 évvel a kelet-európai rendszerváltozás után annak a jelei észlelhetők, hogy az eddigi példátlan gazdasági növekedés a végéhez közledik. Az 1990-es években a McDonald'stól a Microsoftig a nagy nyugati vállalatok meghódítandó új területként tekintettek a 70 milliós piacra. S bár a nagytőke még nem hátrált ki a volt kommunista országokból, a gyorsan növekvő bérek, ingatlanárak és adók miatt néhány nagy cég már keletebbre tekint. (Más vélemények szerint a régió Európa Bangalore-ja, ahová szívesen telepítik szolgáltató-központjaikat a multik.)
Mint Mexikó
Charlie Barnhart, a kaliforniai Alameda technológiai elemző cég főtanácsadója szerint ez az átalakulás nem újdonság. Az "alacsony költségű" országok fejlődésével hasonló folyamat zajlott le korábban Mexikóban, Szingapúrban vagy Thaiföldön. Becslése szerint 2-3 éven belül lelassul a Kelet-Európába irányuló nyugati tőkekihelyezés.
Az Alameda szerint az amerikai cégek számára akkor válik érdektelenné egy ország, ha a bérek elérik az amerikai színvonal 70-75 százalékát, illetve a helyi nyersanyagok ára legalább 8-10 százalékkal olcsóbb a nyugatinál. Az újság példaként említi a michigani Delphi autóalkatrész-gyártó vállalatot, amely Csehországból, ahol 6 dolláros az órabér, Ukrajnába telepíti összeszerelő üzemét, ahol a munkások csak 1,6 dollárt keresnek. A Lauma lett fehérneműcég Fehéroroszországban és Ukrajnában terjeszkedik a magas hazai munkabérek miatt.
A Lidl német diszkont élelmiszerlánc a magas költségek miatt lemondott a balti országokba tervezett fejlesztéseinek feléről. Egy Magyarországon jelenlevő amerikai cég névtelenséget kérő vezetője elmondta, hogy Lengyelország, Magyarország és Románia helyett már inkább az olcsóbb Oroszországban és Ukrajnában nyitnak üzemeket.#page#
A McKinsey tanácsadó cég azonban úgy látja, hogy a nyugati vállalatok tömeges kivonulása Kelet-Európából nincs küszöbön. Előrejelzésük szerint a térségbe irányuló nyugati kihelyezések (outsourcing) 2008-ig megháromszorozódnak, 130 ezer további munkahelyet teremtve. A McKinsey szerint a régiót vonzóvá teszi az indiai szintű alacsony bérszint, a képzett, több nyelven beszélő munkaerő, a viszonylagos politikai és gazdasági stabilitás, valamint a Nyugat-Európához való kulturális közelség. (Egyelőre Magyarország a harmadik legvonzóbb ország a tőke számára, legalább is a tavalyi tőkeimport mértékét tekintve.)
A cégek azonban a nagyvárosok helyett ma már inkább az olcsóbb, közepes vagy kis méretű városokra koncentrálnak, ahol gyakran nagy egyetemek vannak és magasan képzett munkaerő található. A finn Nokia például múlt héten jelentette be, hogy 80 millió dolláros befektetéssel mobiltelefongyárat nyit Kolozsváron.
Egyelőre még jönnek
Kelet-Európában a gazdaság fejlődésével azonban nőnek a bérek, az adók és egyéb szociális kiadások. Lengyelországban a bérek emelkedése idén várhatóan első ízben fogja túlszárnyalni a termelékenység növekedését. A magas bérek azonban egyelőre nem tartják vissza a Hyundai dél-koreai autógyártó vállalatot attól, hogy 1,3 milliárd dolláros összeszerelő üzemet építsen a cseh Nosovicében.
A Samsung Szlovákiában tervez új gyárat laposképernyős tévék előállítására. A régióban 1992 óta jelen lévő Microsoft sem rohan hanyatt-homlok a térségből, Bill Gates elnök februárban Bukarestben járt, ahol egy tecnikai szolgáltató központot avatott fel.
A The Washington Times adatai szerint Kelet-Európában a csehek keresnek a legjobban, a bérszint tavaly átlagosan 6,5 százalékkal emelkedett, s elérte a 963 dollárnyi összeget. A csehek ennek ellenére 2037-ig nem is álmodhatnak arról, hogy úgy fognak keresni, mint német szomszédaik.
