A járványügyi veszélyhelyzetet megelőző időszakhoz képest rövidített munkaidőben dolgozók száma júniusban tetőzött, de szeptember végén még mindig 123 ezren voltak, közülük 76 ezer főnek legalább a felére csökkent a munkaideje. Legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén éltek a munkáltatók ezzel az eszközzel - írja legújabb kiadványában a KSH.
Június vége és október eleje között 260 ezerről 123 ezerre csökkent a rövidebb munkaidőben dolgozók száma
A koronavírus okozta járvány miatt kialakult munkaerőpiaci zavarokat, gazdasági nehézségeket a munkáltatók többféle eszközzel próbálták kezelni. Az egyik gyakran alkalmazott alternatíva a munkaidő-csökkentés volt. 2020 25. hetében száz foglalkoztatottból 6 főnek – ekkor volt legmagasabb az érintettek száma –, a 40. hétben pedig 3 főnek volt rövidebb a munkaideje.
A munkaidő csökkentésével párhuzamosan a kereset is mérséklődött, jóllehet a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnál a kiesett munkaidőre járó nettó alapbér helyett a megadott összeghatárig munkahelyvédelmi bértámogatás vehető igénybe, meghatározott feltételek mellett. 2020. augusztus végéig országosan 205 ezer munkavállalónak kértek munkahelyvédelmi bértámogatást a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás miatt.
Míg 2019-ben havi átlagban 7,2 ezer álláshely esetében jelentették a munkáltatók a megállapodás szerinti munkaidő csökkentését, addig a járvány hazai megjelenését követően ugrásszerűen megemelkedett az erre irányuló bejelentések gyakorisága. A rövidített munkaidővel érintett munkavállalók száma a 25. héten tetőzött, ekkor 261,1 ezer fő volt, ami a 40. hétre 138 ezer fővel mérséklődött.