A befektetők legfontosabb szempontjai egy tranzakciós döntés esetében a várható haszon mellett a kiszámíthatóság és a stabilitás. A Fitch Ratings viszont hitelességi kockázatokat lát a magyar makrogazdasági politikában, amely azért figyelemreméltó, mert ezt a problémát nem lehet Brüsszelre, a szankciókra, vagy Soros Györgyre fogni. A független érdeklődőknek ez a gond akkor tűnhetett fel először nagyon szembeötlően, amikor Matolcsy György jegybankelnök közölte, a magyar gazdaság jelenlegi válságát nem a szankciók, hanem a 2021-ben történt negatív gazdaságpolitikai fordulat okozza.

A második határkő talán az lehetett, amikor áprilisban Amerika szankciós listára tett egy olyan bankot, amelyben főrészvényesek voltunk és magyar vezetőjét. David Pressman budapesti amerikai nagykövet rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, oroszországi kapcsolatai miatt a magyarországi székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) és Laszlóczki Imrét, az IIB magyar alelnökét, hazánk korábbi kazahsztáni és azerbajdzsáni nagykövetét érinti az ukáz. A magyar makrogazdasági politika hitelességére jellemzően David Pressman sajtótájékoztatója előtt, amikor már köztudott volt, hogy az amerikaiak büntetőintézkedésre készülnek Magyarországgal szemben a fideszes vezetők (Szijjártó, Deutsch, Hollik) sorra mutogatták muszklijukat a nyilvánosság előtt, hogy mi aztán nem változtatunk az álláspontunkon bármit is akarjon a világ legerősebb hatalma, mellékesen szövetségesünk. Erről még plakátokat is készítettek az érintettek. Aztán nem telt el 24 óra és kiszivárgott, hogy Magyarország, a fideszes vezetők előzetes fogadkozásai ellenére, azonnal kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból, amit egyszerűen csak orosz kémbankként szoktak emlegetni Nyugaton. És kilépésünk villámgyorsan meg is történt. Így tényleg nehéz hiteles makrogazdasági politikáról beszélni, amikor egyetlen nap alatt 180 fokot fordulunk a saját tengelyünk körül.