A fogyasztói árak kisebb-nagyobb mértékű csökkenése is csak akkor következhet be, ha valóban liberalizálódik a szektor, s a termelők is versenyezve érik el profitjukat. A Kopint-Tárki ZRt. most nyilvánosságra került tanulmánya apropóján tartott június 15-i tájékoztatóján a társaság vezérigazgatója, Palócz Éva és az elemzést készítő Gém Erzsébet arról igyekezett meggyőzni az érdeklődőket, hogy a körülbelül egy évtizeddel ezelőtt privatizált erőművi és áramszolgáltatói szektort a jövő év elejétől teljesen liberalizálódó hazai piac különösebben nem fogja zavarni, ha különösképpen az előbbi kör számára megmaradnak a hosszú távú megállapodásokkal garantált áramvásárlások és profitok. Legalább ennyire piactorzító, hogy a közüzemi szolgáltatásban és a versenyszférában, valamint tulajdonosi mivoltán keresztül a rendszerirányító cégben, a Mavirban jelen van az MVM. A piaci korlátozás léte, alkalmazása árfelhajtó szerepet tölt be. Mindenesetre az uniós szempontok szerinti teljes nyitás előtt álló szektornak - a Kopint-Tárki szerint - jót tenne, ha időnek utána nem lennének már mai típusú közüzemi árak, de lenne viszont működő energiatőzsde, transzparencia, s regionális együttműködés.
A mai helyzetben az tapasztalható, hogy 1,2-2-szeres különbséggel állítják elő az erőművek a villamos áramot, s éppen nem a technológia, a termelés korszerűsítése javára fordítódik az állam által hosszú távon garantált profit. (Annakidején a privatizáció egyik előírt szempontja volt a jövedelmek fejében megvalósítandó, lassan megtérülő korszerűsítés, melyet a magyar gazdaság nem lett volna képes finanszírozni az állami tulajdonú társaságainál - a szerk.) Napjainkban viszont alkudoznak az erőművek tulajdonosai, hogy a hosszú távú megállapodások idő előtti felmondását ellentételezze legalább 300 milliárd forinttal az állam - az összeget is, a módot is helyteleníti az energiaszektorról szóló tanulmány elkészítője, a Kopint-Tárki.
Azt lehetett tapasztalni, hogy 2002-höz képest - nagyobbrészt a nemzetközi tendenciáknak megfelelően - 70 százaléknyit emelkedett az áram fogyasztói ára, a 2004-től bemutatott termelői árak és átvételi, elosztási árak is 30-30 százalékkal lettek magasabbak. Ugyancsak 2004-hez képest 38 százalékos fogyasztói árindex-változást lehetett elkönyvelni. A villamos áram áfája háromszor változott a 12 százalékos szintet a 25 és a 20 százalékos követte. A legutóbbi időkig lassan nőtt a közüzemi szektorból a versenyszektorba átlépő nagyfogyasztók száma, de a versenypiacról való visszaáramlás újabban felgyorsult, mivel a két piac közötti árkülönbség jóformán eltűnt. Az import sem jelent nyilvánvaló lehetőségeket nem csupán a fizikai korlátok, hanem a kereslet-kínálat szabadságát mérséklő aukciós gyakorlat miatt sem. Amúgy a térségben már lehetett vásárolni a paksi 8 forintos árhoz közeli importárat Romániában.
