A Phare programok mindeddig kevéssé ismert formájának, a pályázati alapoknak (grant schemes) áttekintését tűzte napirendjére az a szakmai konferencia, amelyet a támogatási projektekben részt vevő szerződéskötő hatóságok, közvetítő szervezetek, illetve a pályázatok elnyerésére jelentkező szervezetek képviselőinek szerveztek Budapesten. A konferencián nagy számban vettek részt regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek, megyei és települési önkormányzatok, munkaügyi központok, kamarák és különböző alapítványok, vállalatok képviselői.

A pályázati alapok keretében az Európai Unió (EU) évről évre több millió euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatással segíti elő azon programokat, amelyek a tagjelölt országokban támogatják az EU egyes speciális céljainak megvalósítását. A többek között a gazdasági és a társadalmi kohézió kialakítására és fenntartására irányuló programok sikeres megvalósítása Magyarország esetében is előfeltétele annak, hogy az ország az EU teljes jogú tagjává válhasson. A CFCU által adminisztrált Phare programok között fontosságukat és a támogatás összegét tekintve is jelentős szerepet betöltő támogatási konstrukciók jelentősége Magyarország EU-csatlakozásának elősegítése mellett abban is megnyilvánul, hogy fokozott szerepvállalásra adnak lehetőséget a civil szervezetek számára az EU által finanszírozott, jelentős összegű támogatási forma biztosításával.

A CFCU 2001. évi programjában kiemelt szerepet kap a fokozottan hátrányos helyzetű - elsősorban roma – kisebbség támogatása. Az idei program teljes költségvetése 10 millió euró (2,5 milliárd forint), melynek fele Phare finanszírozás. A 10 millióból 9,5 millió eurót képviselnek a pályázati alapok, amelyből 4,75 millió euró származik Phare forrásból. A program három fő területe: új információs és képzési központok létrehozása; általános és középiskolák, valamint a felsőoktatás képzésének támogatása a roma fiatalok integrálását elősegítő pedagógiai programokban, valamint roma nemzetiségűek munkaerőpiacra jutásának elősegítését célzó programok kidolgozása és megvalósítása.

Szintén a 2001. évi CFCU-program része a 4,2 millió eurós teljes költségvetésű (ebből Phare: 2,9 millió euró) „Nők a munkaerőpiacon” elnevezésű program. A program támogatási (grant) része 3 millió eurót tesz ki, melyből 2 millió euró Phare-támogatás. A programok elő kívánják segíteni a nők munkaerőpiacra történő visszatérését és ösztönzik a nők vállalkozási, illetve munkaerőpiaci részvételét támogató tanácsadási tevékenységeket.

A 2000. évi nagy összegű (2,5 millió eurós) romaprogramból 450 ezer euró származik a támogatási konstrukciókból, mely összeg körülbelül 40 nyertes pályázó között oszlik meg. A támogatási projektek megvalósítására három fokozottan hátrányos helyzetű körzetben kerül sor.

Az 1999. évi országprogram keretében a CFCU kezelésében eddig 133 pályázó összesen 9,5 millió euró értékben nyert el pályázati összegeket. Ezekből 5,4 millió euró Phare forrásból, 4,1 millió euró pedig a magyar kormányzat társfinanszírozásából származik. A programokból idén még további 40 pályázó részesülhet.

A konferencia előadói közül Charles-Michel Geurts, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának képviselője a támogatási konstrukciók szabályairól, a monitoring és az ellenőrzési rendszerek alkalmazásáról adott áttekintést, illetve részletesebben szólt a támogatás odaítélésének lépéseiről, valamint a részt vevő szervezetek feladatairól.
Az uniós tagság elérését követően a támogatási konstrukciók fennmaradnak, de azok a tagállamok számára működtetett strukturális alapokba integrálódnak. A konferencián felszólaló Heil Péter, a Miniszterelnöki Hivatal Segélykoordinációs Titkárságának főosztályvezetője mutatta be a két támogatási formát és egymáshoz való viszonyukat, míg a strukturális alapok és a Phare támogatások közötti különbségeket Velikovszky László, a CFCU igazgatóhelyettese illusztrálta konkrét példákkal.
A támogatási konstrukciók egyik lényeges sajátossága, hogy – szemben a többi Phare programmal – nem kereskedelmi jellegű kifizetésekkel segítik elő a pályázók által javasolt programot. Ezért a program végrehajtásában fontos szerep hárul az úgynevezett közvetítő szervezetekre (a helyi szakmai szervezetekre), amelyek feladatait Lunk Tamás, a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatta be.

Kevin O’Connor, a Shannon Development elnevezésű nagy tapasztalatokkal rendelkező ír területfejlesztési ügynökség vezető tanácsadója írországi regionális fejlesztési példákat mutatott be a hallgatóságnak, legfőképpen a fejlesztési ügynökség által az egyes programok megvalósításában alkalmazott gyakorlati lépéseket hangsúlyozva. A konferenciát a magyarországi megvalósítás gyakorlatáról, szabályairól és eljárásrendjéről szóló előadás zárta.