A szupermarketek, diszkont láncok, önálló kis boltok és piacok aránya a forgalomból stagnál 2000 szeptember-októberben, július-augusztushoz képest. Egyéb értékesítési csatornák viszont vesztettek pozíciójukból. Így foglalhatók össze a GfK Piackutató Intézet ConsumerScan részlegének most közölt, legújabb adatai a bolttípusok forgalmáról.

Jellemző a legnagyobb eladóterű üzletek térhódítására, hogy mindössze 32 hipermarket képes magához vonzani a hazai háztartások márkás napi fogyasztási cikkekre kiadott pénzének 16 százalékát a IX.-X. hónapban.
Ugyanakkor a teljes forgalmat összesen 25 000 általános élelmiszerüzlet bonyolítja le.
A GfK ConsumerScan meghatározása szerint hipermarket minden 1000 négyzetméternél nagyobb üzlet, legalább 10 000 cikkelemet tartalmazó választékkal, amelynek legalább 30 százaléka nem élelmiszer vagy háztartási vegyi áru és kozmetikum.

A láncokhoz tartozó 300 diszkontra jut az összes forgalom 21 százaléka a háztartások költéséből szeptember-októberben.
Az országban működő 1000 szupermarket 17 százalékkal részesedik a márkás napi fogyasztási cikkek forgalmából.
Ebbe a bolttípusba tartoznak a 400–1000 négyzetméter alapterületű üzletek. Az ott kapható cikkelemek száma néhány ezer, és további jellemző, hogy három és tíz közötti pénztárgép működik bennük.

Így a fenti három modern bolttípus 1400-nál kevesebb üzlete a termékcsoport kereskedelmi hálózatának kb. 5 százalékát jelenti. De rájuk jut az általános élelmiszerüzletek összes forgalmának 52 százaléka. A fennmaradó 48 százalékon osztozik 23 600 bolt, a piacokkal és egyéb beszerzési helyekkel együtt.

A ConsumerScan adatai a 3,8 millió magyar háztartást reprezentáló 2000 háztartás jelentéseire támaszkodnak. Ezek a háztartások ugyanis hetenként jelentik, hogy a napi fogyasztási és ruházati cikkek közül mit, mikor, hol, mennyiért vásároltak.