Költség vagy vagyon-e az informatikai készség?

Informatikába beruházni sokféleképpen lehet, sokféle megoldást kell átgondolni, amelyek mindegyike másképpen hat a bevételekre, a költségekre, a pénzáramlásokra, a vagyonmérlegre, sőt, a vállalat piaci értékére is.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Vajon hogyan jelenik meg egy vállalat vagyonában a tudás, ezen belül az informatikai felkészültség? Egyáltalán meg kell-e jelennie a mérlegadatokban, vagy elég, ha jelen van az üzletpolitikai, költséggazdálkodási, beruházási döntésekben?

A jövő: túlélés a jelenben
Néhány éve még az volt a vállalatok filozófiája, hogy beruházni, beruházni, hardverekbe és szoftverekbe, minél többet, minél gyorsabban, mert aki nem teszi ezt meg, az lemarad. Nem készültek megtérülési számítások, a vállalatok csak arra koncentráltak, hogy elsők legyenek – elemzi elsősorban az amerikai tapasztalatokat Bőgel György, a KFKI Számítástechnikai Rt. stratégiai tanácsadója. Hozzátéve: - Ez nálunk mérsékelt formában jelentkezett, és az „elsőnek lenni” szempont helyett inkább az tűnt kézzelfoghatóbb célnak, hogy „zárkózzunk fel”. Majd mire valóban ideért volna a folyamat, addigra az USA-ban is alapvetően megváltozott a helyzet. A mai valóság ugyanis azzal növeli a fejlesztési alternatívákat vizsgáló vállalati vezetés gondjait, hogy a világ komoly recessziós periódust él meg, s semmilyen beruházásra nincs elég pénz. Recessziós időszakban nagyon nehéz az értékesítést növelni, ezért a vállalatok a költségek mérséklésére összpontosítanak. Ám bármennyire is a költségcsökkentés korszakát éljük, azok a cégek járnak el helyesen, amelyek döntéseik során elemzik az informatikai beruházások bevételt növelő potenciálját –állítja a szakember. Bőgel György szerint, recesszióhoz közeli időszakban a jövő feltétele: a túlélés a jelenben. Ez igaz. Csakhogy attól, ha egy vállalat gondosan megvizsgálja a lehetséges befektetéseit és az informatikai beruházásaitól is mérhető, ellenőrizhető teljesítményjavulást vár el, még nem áldozza fel a jelenért a jövőt, ha mindezt stratégiai gondolkodás kíséri.

Más kérdés, hogy a tervezett informatikai fejlesztéseivel a vállalat vajon képes-e a tulajdonosai vagyonát az elvárt ütemben növelni, illetve az informatikai fejlesztés valóban jobban tudja-e növelni a tulajdonosok vagyonát más beruházási alternatívánál?

Informatikába beruházni persze sokféleképpen lehet, sokféle megoldást kell átgondolni, amelyek mindegyike másképpen hat a bevételekre, a költségekre, a pénzáramlásokra, a vagyonmérlegre, sőt, a vállalat piaci értékére is.

Szoftver és számvitel
A „tudásalapú vagyon” ma még legfeljebb irodalmi kifejezés a vállalati könyvelők számára. Nem véletlen, hogy a vezetői számvitel elkülönül a pénzügyitől. Míg az előbbi a döntéseket segíti, addig az utóbbinak a jogszabályok alapján zajló könyvelést kell kiszolgálnia. A „hivatalos” könyvelési kimutatások fontosak, de egy cég piaci értéke hosszú távon leginkább az értékteremtő képességétől függ.

Egy átlagcég szoftvereit három év alatt szokta leírni - mondja Bodor Kornél, a Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. menedzsere. - Természetesen léteznek szoftverek, amelyek akár egy-két év alatt elavulnak, hosszabb távon ezért olyan jogszabály kellene, amelyik hozzásegíti a cégeket a gyorsított kulcs alkalmazásához.

A költségkénti elszámolás azonban az informatikai tudás vagyoni értékként való kezelésének éppen az ellenkezője, hiszen ez az érték a „leírással” egyszercsak elfogy, miközben remélhetően egy hatalmas értéknövekedést generált a cégben. Nos, David W. Fleury, aki húszhónapja tevékenykedik Budapesten a Deloitte & Touche Kft.-nél, arra világít rá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a vállalat egyes informatikai befektetési tételeket nem költségként, hanem eszközként szerepeltethet a pénzügyi kimutatásaiban. Az amerikai számvitel ugyanis megkülönbözteti egymástól az elsődleges, egyszerű, saját fejlesztésű, illetve a már működő, ám magasabb szintre fejlesztendő szoftvereket. Az előbbit működési költség terhére számolhatja el a cég, az utóbbinál viszont lehetségessé válik, hogy eszközként szerepeltesse: tehát nem a tárgyévi eredményt terheli az összeg. Az USÁ-ban annak is van hagyománya, hogy több fázisra bontva értelmezik a szoftverfejlesztés folyamatát: megkülönböztetik a tervezési, a fejlesztési és a működési szakaszokat. Az elsőt költség terhére számolják el. Amikor a fejlesztési szakasznál tartanak, eszközként mutatják ki, majd ha már működik, akkor azt a becsült amortizációval egyenesen arányosan könyvelik el.

A magyar gyakorlat voltaképpen már nincs túl messze az amerikaitól – pontosítja kollégáit Binder Szilvia, szintén a Deloitte & Touche Kft. szakembere -, hiszen a belső saját szoftverfejlesztést több tekintetben hasonlóan szerepeltethetik a vállalatok a könyvelésükben, mint a tengeren túl. Ha például több esztendőn át ilyen feladaton dolgoznak, akkor a cég évközben elszámolja a költségei között a fejlesztéssel kapcsolatban felmerült költségeit, - így az ezzel foglalkozó dolgozók bérköltségét -, majd év végén, mint saját előállítású eszközt aktiválja, és teszi az eszközei közé.

A „szürke állomány” azonban sem Amerikában, sem Európában, s persze nálunk sem képezhető le olyan adattá, amilyennek szerepelnie kellene például a társaság éves pénzügyi beszámolójában. Ennek a tényezőnek sokkal inkább a cég piaci megméretésében, versenyképességében van szerepe.

Lízingbe és bérelve
Sajátos vetülete az informatikai beruházásoknak illetve azok hatásának a cég vagyonában, hogy ma már Magyarországon is egyre általánosabb: nem megvásárolják a cégek az eszközöket, hanem bérlik vagy lízingelik azokat, vagyis nem akarják megszerezni a tulajdonjogot. Ennek egyik oka, hogy az informatikai termékek roppant gyorsan elavulnak – állítja Csillag Miklós, a Siemens Finance Rt., illetve a Siemens Leasing Kft üzleti igazgatója. - Ezért akár fél, egy év múlva meg kell újítanani a számítástechnikai eszközállományt, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy ez kinek a gondja. Egy külső szolgáltatónak értelemszerűen több partnere van, tehát neki jobban megéri a folyamatosan csere, ami ráadásul gazdaságosabbá tehető, ha ügyfelei között akad olyan vállalkozások, amelyik csak akkor boldogul a szakterületén, ha mindig a legfrissebb technikával dolgozik, míg másik partnere megteheti, hogy egy-két évvel korábbi generációhoz tartózó informatikával dolgozik. A lízing, a bérlet ráadásul, mint költség könyvelhető el, és pontosan előre tervezhető.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo