Beszélgessünk arról, hogy melyek volnának azok a témák, amelyek a kormányzati működés során tovább kellene vinnünk - ajánlotta fel Kóka János gazdasági miniszter harminchét magyarországi multicég és nagyvállalat vezetőjének, azoknak az üzletembereknek, akiket a tárca vezetője meghívott a Parlamentbe a "Bízunk Magyarországban" elnevezésű klub rendezvényére. Azt ugyan nem tudjuk ismertetni olvasóinkkal, hogy a cégek vezetői milyen tanácsokkal látták el a kormányzatot a július 3-i rendezvényen, a sajtót kiküldték az eszmecseréről, de azt igen, hogy mit vállal legfőképp a már eredményesnek ítélt stabilizációra és elindított szerkezeti átalakításra alapozó koalíciós, avagy növekedési csomag a gazdaság szereplőinek. A miniszter ugyanis nyilvános ismertetésére vállalkozott az adóadminisztráció csökkentésében testet öltő és javarészt 2008-ban már "pályára állított" közteherviselési reformnak.
Mind a gazdaság növekedését, mind az államháztartási hiány lecsökkenő mértékét 2009-re már olyannak látja Kóka János, hogy azzal a maasttrichti normáknak minden tekintetben megfelelhet az ország. Akkorra vélhetően az inflációs ráta is 3 százaléknál alacsonyabb lesz, s módot kínál annak eldöntésére, hogy mikor is lépjünk be az eurózónába. A miniszteri tipp: 2011-2013 közötti időszakban cseréjük át a forintot az uniós fizetőeszközre.
A gazdasági stabilitás helyreállítását fontos, de nem elégséges feltételnek minősítette hallgatóságához szólva a miniszter, azaz strukturális reformokat is elengedhetetlennek nevezve. Az adórendszerben, az oktatásban, az egészségügyben, a közfinanszírozó szolgáltatásokban véghez viendő átalakításokkal tehát a kormányzat úgymond kiveszi a gazdaság fejlődését akadályozó fékeket. Kóka János részletesen ismertette az egyik nemzetközi tanácsadó cég aktuális vizsgálatát, azon belül is Európa országai tőkevonzó képességét összehasonlító adatsorát. Kiderült, hogy hazánk a hetedik helyet foglalja el, ha az országok javára történő közvetlen működő-tőkebefektetések munkahelyteremtő szerepét hasonlítják össze. A megkérdezett vállalatvezetők rangsorolták az elkövetkezendőben leginkább befektetésre kiszemelt országokat, így pedig az ötödik hely a miénk. A miniszter mindezt alátámasztandó közölte, hogy ebben az évben is 1000 milliárd forint körül lesz a közvetlen működő-tőkebeáramlás mértéke. Az összetétellel még elégedettebb Kóka János. Szerinte minden korábbinál gyorsabban fejlődik a szolgáltatások piaca, jó néhány szolgáltató központ telepedett meg hazánkban, s 14 ezer ilyen típusú munkahely teremtődött meg, nem ritkán igényes mérnöki, műszaki feladatok elvégzésére. A biotechnológiai kutatás-fejlesztés a második, a megújuló energia technológiájának a piaca a harmadik, amelyik roppant gyorsan fejlődik a befektetések révén Magyarországon.
A miniszter külön fejezetben tárgyalta a hétvégi koalíciós kiegészítő szerződés hozadékát, az úgynevezett növekedési csomagot. Az alap annak el- és beismerése, hogy Magyarországon az adóterhek mértéke, a bürokrácia, az adminisztráció lassúsága a vállalkozások versenyképességét egyszerűen rontja. Ezért olyan átlátható adó- és szabályozórendszert kell kiépíteni, amely megszabadítja a vállalkozásokat a fölösleges papírmunkától, egyszerűbbé teszi az adórendszert, s egyben támogatja a versenyképességi célok teljesítését, a magas hozzáadott értékű termelés feltételeinek javítását. A miniszter már 2008 január 1-től bevezethetőnek lát számos új szabályt. Praktikusan új áfa-törvényről és csoportos adóalanyiság választásának lehetőségéről, s a fordított adózás intézményének bevezetéséről születnek döntések. Kóka ki is fejtette, hogy a csoportos adóalanyiság a cégek befektetési érdekeit szolgálja. A dolog háttere, hogy a cégcsoportokon belül egyszerre működnek áfa-befizető, illetve -visszaigénylő vállalkozások, s e két irány nem volt összevezethető, sőt. A gyakorlat az volt, hogy a befizető részlegek jó néhány hétig, hónapig finanszírozták az adóhatóságot, egészen addig, ameddig a visszaigénylés meg nem érkezett a másik részleghez. A fordított adózás bevezetésén keresztül gyakorlatilag a behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylési lehetősége és a láncüzletben közreműködő vállalkozások egyetemes helytállási kötelezettsége teremtődik meg, s jó eszköz a fekete és szürke gazdaság elleni küzdelemhez.
#page#
A "kisadók" összevonása is a jövő év elejének a programja, melyről Kóka János azt mondta el, hogy egy összegben, kevesebb adminisztráció mellett lehet majd munkavállalói és munkaadói járulékot és egyéb kötelezettségeket befizetni. Ezekről törvény intézkedik majd, s az lesz a lényege, hogy a bevallások jóval kisebb papírmunkát igényeljenek. Részben a "kisadók" összevonása, részben egyes fajták megszüntetése sokkal kevesebb adószámla elkészítését is eredményezheti. Az szja-kedvezmények szűkítésére, átalakítására is sor kerül, az adózás előtti eredményt módosítót tételek lefaragása ugyancsak az egyszerűsítés és az igazságosság jegyében történik. A bevallási rendszer egyszerűsítése, a befizetési rendszer átalakítása úgy zajlik majd, hogy az elektronikus teljesítés feltételeit bővíti a kormányzat. Kóka kifejtette, hogy a munkáltatóknak hétféle járulékot, hozzájárulást kell fizetniük az alkalmazottak után, az szja-n túl további négyféle közterhet vonnak le az alkalmazottaknak fizetendő munkabérből. Az adminisztrációs kötelezettség és teljesítés mértéke praktikusan azt jelenti, hogy a cégeknek minden egyes munkanapra jut legalább egy ebbéli papírmunka. Van tehát helye, létjogosultsága annak, hogy összevont, egyetlen számlán való befizetésben testet öltő művelet legyen a cég kisadóinak a teljesítése. A miniszter a pénzügyi tárcától kapott információt is közzé tett, pillanatnyilag az tűnik járható útnak, hogy a 30 bevallásból összesen nyolc lesz csak, s átfésülik a bevallások adattartalmát is, melynek első "hozadéka" az lehet, hogy legalább 120 bevallási sor szűnik meg. A kitöltési útmutató terjedelme pedig legkevesebb 60 oldallal csökkenhet. Fontos bejelentéssel élt a gazdasági miniszter, elmondta, hogy 2008-ban a kkv-k esetében az adómentes nyereség 25 százalékos határát 50 százalékra, az értékhatárt 250 millió forintra szeretnék emelni azért, hogy a kisvállalkozói kör beruházásait jobban lehessen ösztönözni. Az adóterhelés a jelen ciklusban - Kóka adatai szerint - 1,5 százalékkal csökken. Végső soron pedig arra is mód kínálkozik majd, hogy a választások közeledtével a szokásos újraelosztási felpuhítás, költekezés ezúttal már akadályokba ütközzék.
A strukturális és fiskális kiigazítás igényelte a vállalkozói szféra lojalitását is, s ebből jó gazdasági adatok születtek. A növekedés 3 százalék körüli egyelőre, a beruházások lassulása pedig - állította Kóka János - átmeneti jelenség volt. A háztartási kiadások visszafogása, a reálbérek csökkenése miatt következett be a növekedést visszafogó kereslet csökkenés. A miniszter szerint már látható, hogy a megszorító intézkedések "kivezetődése" és a strukturális reformok térnyerése már 2009-ben érezhető reálbér-növekedést eredményezhet, s visszaállhat a 4 százalék fölötti gazdasági növekedés.
