Kisebb terhek lehetősége
Az MGYOSZ budapesti nemzetközi konferenciáján is a kedvezményes áfa előnyeiről beszéltek az előadók: Martin Couchman, az Egyesült Királyság Vendéglátó Szövetségének vezérigazgató helyettese hangsúlyozta, hogy a 27 európai uniós tagállam közül 18-ban csökkentették az áfát. Franciaországban a házfelújításoknál mérsékelték például ezt az adót. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a múlt évben, az idei adószabályok vitája során a magyar munkáltatói érdekképviseletek is javasolták, hogy a javító-szerelő szolgáltatásoknál 20 százalékról 5 százalékra csökkentsék az áfát. Szerintük ezzel nem kevesebb, hanem több lenne az áfa bevétel, mert a 20 százalékos áfa miatt a lakosság általában a javító-szerelő szolgáltatásoknál nem kér számlát, megspórolva ezt az adót, az 5 százalékos áfát viszont valószínűleg kifizetné. (A 2006-os áfacsökkentés viszont nem sok eredményt hozott...- szerk.)
Niklai Ákos, az MGYOSZ alelnöke arra figyelmeztetett, hogy Magyarország a legmagasabb áfát alkalmazó három európai uniós ország között található. (És talán még nőhet is a magyar áfa...) Ez nem csak a fekete munkára ösztönöz, de nagyban rontja a magyar vállalkozások versenyképességét. A vendéglátásban néhány éve alkalmazott felszolgálási díj, amely után csak nyugdíjjárulékot kell fizetni, eredményesnek bizonyult, ez is igazolja, hogy a terhek csökkentésével legalizálhatók a jövedelmek, a munkaviszonyok.
Magas közterhek, sok adóelkerülő
Más magyar előadók is kifogásolták, hogy 100 forint bérnek 270 forint költsége van, s ebben a rezsiköltségek még csak nem is szerepelnek. Ez is magyarázata annak, hogy sokan a fekete foglalkoztatásra kényszerülnek. Ez természetesen nem kedvező a munkavállalóknak, mert nem fizetik társadalombiztosítási járulékukat, nem tarthatnak igényt a Munka törvénykönyve által garantáltakra, a legálisan foglalkoztatóknak pedig ez jelentős versenyhátrány.
A rendezvényen értékelte a fekete munka elleni fellépés tapasztalatait Papp István az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke is. A hatékonyabb ellenőrzési módszerek eredményeként az utóbbi években már lényegesen több feketén foglalkoztatott munkavállaló miatt vonják felelősségre a munkáltatókat. A 2004 előtti években az ellenőrzések során évente 10-12 ezer illegálisan foglalkoztatott munkavállaló miatt szabtak ki büntetést, 2005-ben már több mint 30 ezer, 2006-ban több mint 40 ezer, 2007-ben 72 ezer feketén alkalmazott dolgozó után. (A növekvő hatósági szigor 100 milliárd pluszt hozott tavaly a büdzsének...)- szerk.)
Messze a legtöbb a feketén foglalkoztatott az építőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a személy és vagyonvédelemben. A múlt évben ezeken a szakterületeken 28 ezer, 6.100, 5.900, 4.700 feketén foglalkoztatott miatt bírságoltak. Viszonylag sok volt még az illegális foglalkoztatott a vendéglátásban, kereskedelemben is.
Nagy büntetések
Már egy feketén foglalkoztatott munkavállaló esetén is bírságot szabhatnak ki a felügyelők, a bírság felső határa pedig 20 millió forint. A nem legális foglalkoztatás különféle formái miatt vonják felelősségre a munkáltatókat. Az alapeset, amikor munkaszerződés és/vagy bejelentés nélkül foglalkoztatják a munkavállalót. Gyakori a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás is, amikor a ténylegesen munkaviszonyt megbízási jogviszonnyal próbálják meg legalizálni, kikerülve így a közterheket.
Az is módszer a kisebb közteherfizetésre, hogy a teljes munkaidős munkavállalót részmunkaidőre jelentik be. Az alkalmi munkavállalói könyv is lehetőség arra, hogy azzal megpróbálják legalizálni az állandó jellegű foglalkoztatást, abba csak az ellenőrzéskor jegyzik be az adatokat, ragasztják be a közteherjegyet, vagy azt állítják, hogy van alkalmi munkavállalói könyve a dolgozónak, csak nincs nála. (A tavaszi Kikelet akcióban például az ellenőrzött dolgozók kétharmada mebukott..) A munkaerő kölcsönzés is lehetőség a fekete foglalkoztatásra. A külföldiek engedély nélküli alkalmazása is illegális foglalkoztatásnak minősül.
