Kincs, ami nincs: mire fáj valójában a nagyhatalmak foga?

Gyakran visszatérő vád, hogy az Egyesült Államok az olaj megkaparintása miatt kezdett háborúkba a Közel-Keleten. Ha ennek volt is igazságtartalma régen, mostanra az amerikaiak a világ legnagyobb olajtermelő országává nőtték ki magukat, így nem szorulnak a közel-keleti energiahordozókra. Különösen nem Szíria egyébként sem túl jelentős készleteire. Ennek ellenére máig nagyjából kétezer fős amerikai katonai kontingens állomásozik az országban. Egyrészt az Iszlám Állam sejtjeinek felszámolására, másrészt nem is titkoltan a kurd területeken található olajmezők őreként. Bassár al-Aszad szíriai elnök hatalmának megdöntésével azonban az olaj- és pénzcsapok elzárása okafogyottá, sőt kifejezetten károssá vált. A kormányerők és a kurdok kiegyezése után pedig felmerül a kérdés: mi lesz az amerikaiakkal? A szír energiaszektor állapota katasztrofális: egykori exportőrből mára importőrré vált. Vajon visszatérhetnek a nemzetközi vállalatok, köztük a magyar Mol? Enélkül a szír gazdaság aligha fog talpra állni. Az Oeconomus Gazdaságkutató elemzése. 

Nincs sok, de az fontos

Szíria közel-keleti viszonylatban nem tartozik az energiahordozókban gazdag országok közé. Amerikai becslések szerint nagyjából 2,5 milliárd hordó olajkészlettel rendelkezik, ami eltörpül Szaúd-Arábia 300 milliárd hordós, Irán 155 milliárd hordós, vagy Irak 147 milliárd hordós adatai mellett. Ugyanez a helyzet a földgázzal is: 240 milliárd köbméteres (BCM) készlete világszinten a 42. helyre elég.

A 2011-ben kirobbant polgárháború előtt az energiahordozók mégis fontos szerepet töltöttek be az ország gazdaságában, a GDP mintegy ötödéért feleltek. A szíriai olajkitermelés 1996-ban járt a csúcson napi nagyjából 600 ezer hordóval, de még 2010-ben is a napi 400 ezer hordót közelítette, földgázból pedig évi 8,7 milliárd köbmétert nyertek ki. Ez a mennyiség bőven elég volt az ország belső szükségleteinek kielégítésére, és még exportra is jutott. Ekkor a legfőbb vásárlók még európaiak voltak: Németország (32 százalék), Olaszország (31 százalék) és Franciaország (11 százalék).

Exportőrből importőr

A háború kirobbanásával azonban az olaj- és gázmezők jelentős része egyrészt különböző milíciák kezére jutott, másrészt a harcok következtében súlyosan megrongálódott. Az Iszlám Állam 2014-2017-ig tartó uralma alatt bevételeinek jelentős részét az energiahordozókból szerezte: emiatt az infrastruktúrák a koalíciós erők, illetve az oroszok légicsapásainak célkeresztjébe kerültek. A kitermelés szélsőségesen bezuhant: az olajé tavaly napi 40 ezer hordóra, a földgázé is harmadára csökkent.

Véleményvezér

Durva, a két nagy párt elképesztő mennyiségű delegáltat küldött a szavazatszámláló bizottságokba

Durva, a két nagy párt elképesztő mennyiségű delegáltat küldött a szavazatszámláló bizottságokba 

Egy orrhosszal több szavazatszámlálót delegált a Tisza.
Döbbenet, kiugróan vezet Magyarország Európában a lakhatási költségek emelkedésében

Döbbenet, kiugróan vezet Magyarország Európában a lakhatási költségek emelkedésében 

A finneknél még csökkentek is az ingatlanárak, míg nálunk majd megháromszorozódtak.
Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége

Hatalmas különbségek Európában, melyik országnak mekkora a villamos energia függősége  

Az iráni háború felértékelte a megújuló energiók szerepét.
Az iráni rezsim nyakára tették a kést

Az iráni rezsim nyakára tették a kést 

Felszámolják Irán külföldi pénzmosodáit.
A választási osztogatás húzta fel a statisztikákban az átlagbéreket

A választási osztogatás húzta fel a statisztikákban az átlagbéreket 

A számok mögé is érdemes benézni.
Egy horvát régió lett a turisták legnépszerűbb célpontja Európában

Egy horvát régió lett a turisták legnépszerűbb célpontja Európában 

Nagyon népszerű Európa a turisták körében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo